Portré Benkő-Morvai Veronika táncművész
Benkő-Morvai Veronika az ExperiDance társulat vezető táncosaként, később művészeti vezetőjeként és koreográfusaként számos nagyszabású produkcióban szerepelt. Andrea Bocelli énekére táncolt, arénák közönsége előtt lépett fel, ma pedig három kisfiú édesanyjaként szülőfalujában, Solymáron él.
A közönség a Solymári Búcsún is találkozhatott vele, amikor Salik Zoltánnal közösen salsaoktatásra hívta a résztvevőket. A sikeres kezdeményezésből született meg az Apáczai Művelődési Ház Péntek Esti Pezsgés című, minden hónap utolsó péntekjén jelentkező programsorozata. Verával a színpadról, a hazatérésről és a tánc közösségteremtő erejéről beszélgettünk.

Az ExperiDance társulat Liliomfi című előadása, főszereplő: Benkő-Morvai Veronika, Mariska szerepében
Táncművész családba születtél. Számodra egyértelmű volt, hogy a szüleid hivatását követed?
A tánc mindig jelen volt az életemben. A szüleim is hivatásos táncművészek voltak, rendszeresen jártam táncházakba, színházba, találkozókra és táborokba. Hatéves koromtól Tímár Sándor és Tímár Böske tanítványa voltam a Csillagszemű Gyermektáncegyüttesben. Az órák kihagyhatatlanok voltak, rendszeresen felléptem, szólókat kaptam. A színpad és ez a közeg mindig otthonos volt számomra. Nem is volt kérdés, hogy hivatásos táncművész szeretnék lenni, így jelentkeztem a Magyar Táncművészeti Főiskolára.
Hogyan kerültél az ExperiDance társulatához, és mit jelentett számodra az ott töltött idő?
A főiskolán számtalan táncstílussal ismerkedtünk meg, és teljesen új világ nyílt ki előttem. Az ExperiDance éppen ezt a sokszínűséget és a végtelen lehetőségeket jelentette. Az együttes vezetői rendszeresen kerestek utánpótlást a főiskolán, engem pedig már a végzés előtt, ösztöndíjjal hívtak a társulathoz.
Gyorsan tanultam, és hatalmas volt bennem a tudásvágy. Fantasztikusnak éreztem azt a lendületet és dinamikát, amit a társulat diktált. Mindig új feladatok, kihívások és technikai elemek vártak rám.

Az ExperiDance társulat Ezeregyév című előadása, főszereplő: Benkő-Morvai Veronika, Éva szerepében
Tizenhárom év alatt számos emlékezetes szerepet táncoltál. Melyik színpadi pillanat maradt meg benned a legerősebben?
2004-ben csatlakoztam a társulathoz, egy évvel később pedig megkaptam az Ezeregyév főszerepét, Évát. Innentől az együttes lett az életem. Később már kifejezetten rám írtak szerepeket, ami különleges érzés volt. Imádtam a drámai karaktereket: a Toldiban az Anyát és az Özvegyasszonyt, a Liliomfiban Mariskát, a Fergetegesben a Cigánylányt. Szerettem a színpadon élni és meghalni, örülni és sírni. Felszabadító érzés volt!
A Havasi Show-kat is nagyon szerettük. Az egyik utolsó alkalommal már a kisfiammal a pocakomban táncoltam szólót a férjemmel, Benkő Dáviddal a Papp László Arénában, több tízezer ember előtt. Felejthetetlen élmény volt.
Talán a pályám csúcsa mégis az, amikor Andrea Bocelli énekére táncolhattunk szólót, szintén a férjemmel, ugyanebben az arénában. Hatalmas megtiszteltetésnek és szakmai elismerésnek éreztem.
Később koreográfusként és művészeti vezetőként is dolgoztál. Mennyiben más ez a szerep, mint táncosként színpadra lépni?
Egyáltalán nem egyszerű! Előadóként a saját karakteremre koncentráltam, teljesen átadhattam magam egy szerepnek. Koreográfusként viszont egy egész előadást kell megálmodni, számtalan szereplővel és egymás mellett futó történetszállal. A művészek az én gondolataim közvetítőivé válnak, de a mozdulataimat hozzájuk kell igazítani. Olyan ez, mint festeni egy hatalmas vászonra.

Maffia Swing előadás, Ram- Art galéria, Fotó: Dudás Máté
Három kisfiú édesanyja vagy. Mit változtatott az anyaság a pályádhoz való viszonyodon?
Tizenhárom gyönyörű évet töltöttem a társulatnál, ebből hét évig tánckarvezető, öt évig művészeti vezető is voltam. Úgy éreztem, mindent kihoztam ebből az időszakból, ezért jó érzéssel nyitottam új fejezetet a család felé.
A tánc mindig az életem része marad, de már a család mellett szeretném megtalálni a helyét. A fiúkat is visszük színházba, táncházba, próbákra, egyelőre azonban inkább mi kapunk táncelőadásokat otthon.

Maffia Swing előadás, Ram- Art galéria, Fotó: Dudás Máté
Solymáron születtél, és hosszú évek után ide tértél vissza. Mit jelent számodra az itthonlét?
Nekem Solymár az otthonom. Kertes házban nőttem fel, a kertünk és a környező táj minden porcikáját ismertem. Amikor máshol éltem, mindig hazavágytam. Szerencsére a férjem is beleszeretett ebbe a vidékbe, így visszatérhettünk. Fontos számomra, hogy a fiaimnak is legyen itt egy biztos bázisuk, ahová mindig hazajöhetnek.
Szeretném a megszerzett tudásomat és tapasztalataimat az itt élőknek átadni. A Solymári Búcsún is ezt éreztem, amikor Salik Zolival az All Stars Salsa Band zenéjére tanítottuk táncolni a közönséget. Bízom benne, hogy tovább tudjuk adni azt az életigenlést és természetességet, amit képviselünk. Nem kell merev szabályoknak megfelelni, csak átadni magunkat a tánc lüktetésének és lélekgyógyító erejének.

Maffia Swing előadás, Ram- Art galéria, Fotó: Dudás Máté
Sokan szeretnek zenét hallgatni, mégsem mernek táncolni. Szerinted mi tartja vissza őket?
Sokan azt hiszik, hogy mindenki őket fogja figyelni, és attól tartanak, mit szólnak majd mások. Pedig amikor valaki igazán táncol, annyira elmerül a mozdulatokban és az érzésekben, hogy szinte észre sem veszi a környezetét. Olyan élményben lehet része, amit csak az érthet meg, aki maga is kipróbálta.
És egyáltalán nem számít, mennyire profi valaki. Majd akkor kigyúrjuk, ha arénákban akar fellépni!

Maffia Swing előadás, Ram- Art galéria, Fotó: Dudás Máté
A Péntek Esti Pezsgésen rövid táncoktatás vezeti fel az élőzenés koncerteket. Mit szeretnétek adni ezekkel az estékkel?
A rövid oktatás elsősorban a ráhangolódást segíti. Néhány lépést megtanulunk, amelyekkel már végig lehet táncolni az estét és közben is segítünk. A rendszeres tanítványainknak pedig fantasztikus lehetőség, hogy élőzenére improvizálhatnak.
A hétköznapokban sokszor csak elmegyünk egymás mellett, mindenki a saját dolgaival foglalkozik. Ezeken az estéken viszont kaphatunk egy kedves gesztust, egy felszabadító táncot, kellemes beszélgetéseket, és együtt engedhetjük el a hét feszültségét.
Biztosan lesznek olyanok is, akik nem táncolnak, de a jó hangulat rájuk is átragadhat. Szeretnénk, ha mindenki feltöltődve térne haza. Nagy szeretettel várunk mindenkit!
A Péntek Esti Pezsgés következő alkalmára október 30-án, pénteken 19:30-tól várjuk a közönséget. Ezúttal a Son Tres Budapest zenekar trópusi ritmusaival és hamisítatlan kubai életérzéssel. Az élőzenés estet Benkő-Morvai Veronika és Salik Zoltán vezetésével közös tánctanulás is színesíti; jegyek a helyszínen, 3000 forintos áron válthatók.

Maffia Swing előadás, Ram- Art galéria, Fotó: Dudás Máté