APÁCZAI CSERE JÁNOS MŰVELŐDÉSI HÁZ

Vissza

Nyomot hagyni – az első solymári nyomdásztábor

Ki ne hallott volna a Landerer nyomdáról és a 12 pontról? A forradalmi jelszavakról már általános iskolában tanulunk, azt azonban talán ritkábban gondoljuk végig, hogyan is készülhettek ezek a röpiratok, és milyen meghatározó szerepet játszott – akkor és ma is – a nyomtatás a gondolatok terjesztésében.

Mindez számunkra idén azért is bírt különös jelentőséggel, mert idén arra vállalkoztunk, hogy a Top pályázat részeként megvalósuló tábor keretében a nyomdatechnikák, a könyvkészítés, a riszográfia és a stencil színes világába kalauzolunk el fiatalokat. 

A Landerer és Heckenast nyomda a reformkori Pest egyik legfontosabb kulturális műhelye volt. Landerer Lajos családja már a 18. század elejétől működtetett nyomdát Pesten és Budán, az 1840-es évekre pedig az üzem az ország egyik legmodernebb és legjobban felszerelt nyomdájává vált. Itt készült többek között a Kossuth Lajos által szerkesztett Pesti Hírlap, majd 1848. március 15-én itt nyomtatták ki cenzori engedély nélkül a 12 pontot és Petőfi Nemzeti dalát – a szabad magyar sajtó máig emblematikus nyomtatványait.

A Kiscelli Múzeum gyűjteményében ma is ott áll a Landerer és Heckenast műhelyéből származó, 1839-es Columbia kézisajtó. A múzeum állandó kiállítása ezt a gépet ahhoz a sajtóhoz köti, amelyen a 12 pont és a Nemzeti dal készült; más szakirodalom óvatosabban, történeti hagyományként fogalmazza meg ugyanezt. Akárhogy is: kevés tárgy teszi ennyire kézzelfoghatóvá, hogy a nyomtatás egykor nem egyszerű sokszorosítási technika, hanem a gondolatok terjesztésének, sőt a társadalmi változásnak is egyik legfontosabb eszköze volt. 

Éppen ezért került a Kiscelli Múzeum az első solymári nyomdásztábor programjába is. Az augusztus 23–28. között, a TOP pályázat támogatásával megvalósuló táborban idén 15 solymári és pilisszentiváni tinédzser kapott lehetőséget arra, hogy egy teljes héten át ismerkedjen a nyomhagyás, a sokszorosítás és a könyvkészítés különböző formáival. A szakmai programot a Gyros Nyomda képző és iparművészeti hátterű alkotói nem egyszerűen technikákat szerettek volna megtanítani: a cél az volt, hogy a résztvevők végigjárják a nyomtatás történetének néhány fontos állomását, közben pedig megtapasztalják, milyen érzés egy ötletből saját kezűleg sokszorosítható képet vagy kiadványt létrehozni.

Az első napon hagyományos kézi könyvkötési és könyvfűzési technikákkal mindenki elkészítette saját könyvét. Délután írásvetítő fóliára rajzolt motívumokból szitanyomatok, majd saját textilzászlók készültek. Másnap habfóliából kialakított dúcokkal kísérleteztünk, és a stencilezés alapjaival ismerkedtünk. Szerdán a Kiscelli Múzeum volt a főszerep: A gyerekeket Novokrescsenszkov Tamás nyomdász vezette be a régi nyomdagépek működésébe, aki szakértőként a Kiscelli Nyomda kiállításának létrehozásában is közreműködött. Nemcsak a tárlattal ismerkedtünk meg közelebbről, de a gyerekek eredeti nyomdagépeket láthattak működésük és történetük összefüggésében, majd saját plakátot is készíthettek. 

És a hét ezzel még messze nem ért véget. Kipróbáltuk, hogyan lehet írógéppel képet „rajzolni”, hogyan válhat egy pénztárgép hőpapírja kísérleti képhordozóvá, és azt is, hogyan készíthetünk zselés nyomófelületet, amelynek segítségével egyetlen rajzból több különböző lenyomat születhet. A technikák között volt több mint százéves és egészen hétköznapi, újraértelmezett eszköz is – éppen ez mutatta meg, hogy a nyomtatás története korántsem lezárt történet.

A hét végére minden résztvevő saját könyvekkel, nyomatokkal, zászlókkal és plakátokkal – de talán ennél is fontosabb, egy újfajta alkotói tapasztalattal – térhetett haza. A tábor munkáiból rendezett kiállítás szeptember 9-ig látható az Apáczai Művelődési Ház galériatermében.

Köszönjük a gyerekek kíváncsiságát, az alkotók figyelmét és szakmai munkáját, valamint mindazok támogatását, akik lehetővé tették, hogy idén először Solymáron is egy teljes hetet szentelhessünk annak, ami Gutenberg óta újra és újra ugyanarról szól: hogyan lehet egy gondolatból látható, kézbe vehető és továbbadható nyomot hagyni.