APÁCZAI CSERE JÁNOS MŰVELŐDÉSI HÁZ

Vissza

„Ne a YouTube-ról tanulj főzni!” – 2. rész

Harmath Csabával a fine diningról, a reformkonyha csapdáiról és arról, miért nem elég egy receptvideó

Interjúnk első részében a magyar gasztronómia állapotáról, az oktatás hiányosságairól és a minőségi alapanyagok szerepéről beszélgettünk a Larousse Gasztronómiai Enciklopédia magyar kiadásának lektorával, a Gault&Millau Hungary főinspektorával Harmath Csabával. A folytatásban a fine dining világáról, a magyar konyha megújításának buktatóiról, a közösségi média hatásáról és a Gault&Millau küldetéséről kérdeztük.

K. A.: Ha már a magas minőségű alapanyagokról volt szó korábban, folytassuk a fine dininggal. Magyarországon a köztudatban ez a kategória még a nagyon kis adag, magas minőség, nehezen elérhető státuszszimbólum kategóriájába tartozik. Valóság is ezt tükrözi szerinted?

Harmath Csaba: Nem szeretem ezt a kifejezést, hogy fine dining. Sokkal szívesebben hallom azt, hogy „jó konyha”. Emberibb, őszintébb. Vannak pillanatok az életben, amikor ünneplünk. Egy évforduló, egy családi esemény, egy különleges alkalom. Ilyenkor azt mondjuk: menjünk el valahová enni egy igazán jót. Ennek helye és ideje van.

De hadd kérdezzek valamit. Ettél már meleg kenyeret közvetlenül a sütőből? Tunkoltál már frissen sült kacsazsírba, ott, a fazék mellett? Ha egy étterem – nevezzük fine diningnak vagy jó konyhának – képes ugyanezt az örömöt, ugyanazt az élményt visszaadni, akkor nincs semmi probléma. A gond ott kezdődik, amikor öncélúvá válik. Amikor már nem az ízről, nem az élményről, hanem önmagáról szól.

Fortepan / Urbán Tamás

K. A.: Magyarországon mennyire van jelen ez az általad is említett “jó konyha” szemlélet?

Harmath Csaba: Teljes mértékben jelen van. Ma Magyarországon ragyogó éttermeink vannak, és kiváló szakembereink. Igaz, ezek a szakemberek többnyire nem a magyar rendszerben szerezték meg a tudásukat. Elmentek külföldre, gyakran kevés pénzért dolgoztak, akár mosogatóként kezdték, végigjárták a ranglétrát, tanultak, fejlődtek. Egyik étteremből a másikba mentek, mindenhol felszedtek valamit, amit később hazahoztak. A magyar gasztronómia fejlődésének egyik legfontosabb motorja éppen ez a generáció.

K. A.: Az utóbbi években egyre több élményalapú gasztronómiai projekt jelent meg. Gondoljunk az Onyx különleges vacsoráira vagy a szőlőbirtok dűlőkre rendezett hosszú asztalos kostolásra, vacsoraszínházi rendezvényekre pl. az Orfeumban.  Mit gondolsz erről az irányról?

Harmath Csaba: Addig semmi problémám vele, amíg nem pusztán az élményt szolgáljuk ki, hanem a gasztronómiai minőséget is.Az Onyx jó példa. Minden tiszteletem azoké, akik ezt felépítették. Azért, mert másként gondolkodnak. A bevételeik egy részét visszaforgatják kutatásba, fejlesztésbe, alkotómunkába. Kísérleteznek, keresnek, létrehoznak valami olyat, ami egyedi. Ez nagyon fontos.

K. A.: Mit gondolsz a magyar konyha reformjáról? Évtizedek óta beszélünk a megújulásáról.

Harmath Csaba: Nagyon szeretünk a megújuló magyar konyháról beszélni. Jól hangzik. Van vele egy kis problémám. Amíg az alapokat nem tudjuk tökéletesen elkészíteni, addig nem biztos, hogy az újragondolással kellene kezdenünk. Ha valaki nem tud megbízhatóan elkészíteni egy cukrászkrémet, abból bajosan fog jó diplomatakrémet vagy bajor krémet készíteni. Előbb a szakmai alapokat kell megtanulni.

Ugyanez igaz a magyar konyhára is. Sokan látnak egy receptet az interneten, megismernek egy technológiát, aztán megpróbálják összekeverni valamivel, amit a magyar hagyományból ismernek. Ez néha működik, de gyakran inkább nem. Én azt vallom, hogy minden új ételnek vissza kell tudnia adni az eredeti alapíz élményét. Vegyük a rakott krumplit. Mik az alapvető elemei?

K. A.: Krumpli, tejföl, kolbász és tojás.

Harmath Csaba: Pontosan. Ha ezt a négy elemet külön-külön, szépen elrendezve teszed a tányér szélére, attól még nem fogod megkapni azt az ízt és azt az élményt, amit a rakott krumpli jelent. Amíg nem tudod tökéletesen elkészíteni az eredetit, addig ne az újraalkotásán gondolkodj.

Gault&Millau honlap

K. A.: Az internet ma már szinte kimeríthetetlen receptforrás. Instagram, TikTok, YouTube – mindenki főz, mindenki tanácsokat ad. 

Harmath Csaba: Kár, hogy így van, de ez a valóság. Több mint tizenhárom éve dolgozom szerkesztőként a TV Paprikánál. Több mint kétezer gasztronómiai sorozat szerkesztésében vettem részt. Ezekben a műsorokban a recepteket szakemberek készítik, ellenőrzött módon. 

Ezzel szemben az interneten bárki készíthet videót. Ott áll valaki a telefonja mögött, elkezdi vágni a hagymát, közben már sül a serpenyőben, a videóban egyszerre történik minden. Olyan alapvető szakmai hibák jelennek meg, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni.

Persze vannak kivételek. Ismerek olyan séfeket is , akik kiváló tartalmakat hoznak létre. De a lényeg ugyanaz: olyan embereket kell keresnünk, akik valóban értenek ahhoz, amiről beszélnek. Ne a YouTube-ról tanulj főzni!

K. A.: Néhány éve San Sebastiánban találkoztam a Basque Culinary Centre munkájával. Itthon elképzelhető lenne egy hasonló intézmény?

Harmath Csaba: Nyugaton szinte minden országban van valamilyen komoly gasztronómiai tudásközpont, de a Basque Culinary Centre valóban kiemelkedő példa. 

Nagyszerű lenne, ha Magyarországon is létezne valami hasonló. Ehhez azonban elkötelezett emberekre és hosszú távú gondolkodásra van szükség. A múltban sajnos nem mindig kezeltük nemzeti ügyként a gasztronómiát. Pedig az.

K. A.: 2024-ben a Gault&Millau Hungary főinspektora lettél. Miért fontos szerinted, hogy a kalauz jelen legyen Magyarországon?

Harmath Csaba: A Gault&Millau alapvető célja minden országban ugyanaz: támogatni a minőségi vendéglátást és segíteni azokat, akik jól főznek. Mi nemcsak a csúcsgasztronómiáról beszélünk. A cél az, hogy minél több helyen lehessen jó ételt enni. Mi ebben hiszünk. Természetesen szeretnénk, ha egyre több jól képzett szakember dolgozna a pályán, és szeretnénk megmutatni mindazokat a helyeket, ahol valódi minőségi munka folyik.

K. A.: Mit látsz a következő tíz évben? Több fine dining étterem lesz, vagy inkább a magas minőségű bisztrók kerülnek előtérbe?

Harmath Csaba: Nem tudom. A gasztronómia nem azért lesz jobb, mert többen dolgoznak benne. Attól lesz jobb, hogy többen akarnak benne jót csinálni. Talán egyszerűen hangzik, de szerintem ez a lényeg. Azok a fiatalok, akik beutazták a világot, akik tanultak, tapasztalatot szereztek és hazahozták a tudásukat, azért tették ezt, mert itt szeretnének valamit létrehozni. Én pedig őszintén remélem, hogy sikerül nekik.