A Költészet Napja alkalmából meghirdetett online kvízjáték kiértékelése
Könyvtárunkban több évtizedes hagyomány, hogy a költészet napját nívós műsorelemekkel ünnepeljük, közöttük online kvízjátékkal. Gondolnánk-e, hogy a kvízjáték az angol pubkultúra terméke? Egy bájos legenda szerint a 18. század végén Dublinban egy Daly nevű mókamester (színházigazgató) ismeretlen mennyiségű „hegyi harmat” (ír whiskey) közös elfogyasztása után fogadást ajánlott az ivóciboráknak, miszerint 24 óra alatt képes elterjeszteni az angolban egy teljesen ismeretlen szót. A nemleges eredmény reményében természetesen mindenki boldogan fogadott. Mr. Daly erre felbérelt egy tucat utcagyereket, akik az éjszaka folyamán krétával az alábbi négy betűt firkálták a házak falaira: QUIZ. Másnap már az egész város azon törte a fejét, hogy mit jelenthet ez a négy betű, mivel nem tudták értelmezni (hiszen nem volt értelme), leginkább a „talány”, „rejtély”, „kérdés” szavakra asszociáltak. A kifejezés hatalmas karriert futott be, ma már az egész világon minden kultúrnyelv, így a magyar is „rendeltetésszerűen” használja.
Idén április 10-én Mácsai Pál Műhelylátogatás c. remek előadására hívtuk olvasóinkat, s a teltházas rendezvény nagy sikert aratott. A költészet napjához kapcsolódva – a hagyományokhoz híven – meghirdettünk egy 24 kérdésből álló online irodalmi kvízjátékot, amelynek témája Márai Sándor életrajza és költészete volt. 56 olvasó vett részt a játékban és 21 hibátlan megfejtés érkezett. A kvíz eredményei alapján jól kirajzolódik, hogy az olvasók többsége magabiztosan ismeri Márai Sándor életének alapvető tényeit és legismertebb műveit, ugyanakkor néhány életrajzi részlet és irodalmi háttérismeret már bizonytalanabbnak tűnik.
A könnyebb kérdések esetében kiemelkedően magas, 95–100% közötti a találati arány:
leghíresebb regénye, halála, önéletrajzi regénye, születési hely, a város, ahol a „Mennyből az angyal” c. verset írta, az emigráció. Ezek alapján elmondható, hogy a legismertebb művek és az életrajz fő fordulópontjai a legstabilabb tudáselemek.
A közepes nehézségű kérdések esetében a találati arány kb. 70–90%: feleség neve, a Csutora nevű puli kutya, verselemzés (hangulat), temetése, a Halotti beszéd c. vers megírásának helyszíne, újságírói tevékenysége. Itt már megjelenik némi bizonytalanság, de a többség még helyesen válaszolt.
A legnehezebb kérdések esetében a találati arány 50% körüli: magyar nyelvemlék címe (Pray-kódex), testvéri kapcsolata, születési neve. Itt a válaszadók jelentős része bizonytalan volt és téves választ adott. A leginkább problémás kérdés egyértelműen a középkori nyelvemlékre utalókérdés volt, ami azt mutatja, hogy a filológiai, irodalomtörténeti háttér kevésbé ismert.
A legtöbb helyes válasz, ezeknél 100%-os volt a találati arány: alegismertebb regénye: A gyertyák csonkig égnek és az író halála.
A legtöbb helytelen válasz, találati arány 50% alatt: A „Halotti beszéd” nyelvemléki utalása.
A kvízjátékban résztvevő olvasók erőssége az alapvető életrajzi tudás és a legismertebb művek felismerése. A nehézséget inkább a mélyebb irodalmi összefüggések, családi kapcsolatok és kevésbé hangsúlyos életrajzi részletek jelentették. Ez jól mutatja, hogy Márai ismertsége erős, de főként a „kanonizált”, gyakran tanított elemekre korlátozódik.
Márai Sándor, a sokoldalú írófejedelem népszerűsége töretlen olvasóink körében, sokan kölcsönzik regényeit, novelláit és naplóit is.
Balogh Istvánné Könyves Kata könyvtáros