Április 10-én, a magyar költészet napjának előestéjén különleges utazásra hívja a közönséget a Művelődési Ház. Mácsai Pál Kossuth-díjas színművész, az Örkény Színház alapító igazgatója nem egy hagyományos szavalóestet hoz el hozzánk: a „Műhelylátogatás” egyfajta beavatás, ahol a nézők a színészi mesterség legbelső titkaiba, a versek születésének és megszólalásának misztériumába pillanthatnak be.
Mi történik a zárt ajtók mögött?
Mindannyian ismerjük a kész produkciót: a fények kigyúlnak, a színész kiáll, és elhangzik a vers. De mi vezet idáig? Hogyan válik a papíron lévő fekete betűsor élő, lüktető gondolattá? Mácsai Pál estje éppen ezt a folyamatot tárja fel. Ahogy egy interjúban fogalmaz, a színész „kinyitja a műhely ajtaját”, ahol a mesterség szerszámai – emlékek, hangok, elfojtott és megélt gondolatok – kézzel foghatóvá válnak.
A Műhelylátogatás nem csupán előadás, hanem párbeszéd. Mácsai nemcsak mondja a verseket, hanem beszél is róluk: elárulja, miért pont azt a szöveget választotta, miért úgy hangsúlyoz, és miért érzi úgy, hogy egy-egy mű ma, a 21. században is húsbavágóan aktuális.
A magyar líra óriásai egyetlen este alatt
Az est repertoárja lenyűgöző ívet ír le a magyar irodalomtörténetben. A klasszikusoktól a kortársakig minden jelentős hang megszólal, de nem a tankönyvszagú kötelezők szintjén, hanem személyes vallomásként. A válogatásban helyet kaptak a klasszikus alapkövek: Arany János, Petőfi Sándor és Ady Endre örökérvényű sorai. A Nyugat nemzedéke: Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes és Dsida Jenő mélységei. A 20. század szemtanúi: József Attila, Radnóti Miklós, Nemes Nagy Ágnes és Pilinszky János drámai ereje. A modern hangok: Orbán Ottó, Petri György, Parti Nagy Lajos és Kemény István versei, valamint Villon–Faludy örök lázadása.
Mácsai Pál elmondása szerint mintegy harminc vers hangzik el az este folyamán, de a lista folyamatosan alakul – ahogy egy igazi műhelyben, itt is kerülhetnek be és ki darabok a pillanatnyi inspiráció hatására.
Miért pont most, miért pont élőben?
Egy olyan korban, ahol a kultúrafogyasztásunk jelentős része a képernyőkre korlátozódik, a személyes jelenlét felértékelődik. Mácsai Pál rávilágít a digitális világ és a költészet közötti feszültségre: míg az internet az azonnaliságról és a „kis formátumokról” szól, a vers sűrűség, mélység és időtállóság. „A vers tulajdonképpen eredeti jogaiba kerül – már ha sikerül úgy elmondani, hogy a szöveg legyen a fontos.”
Az előadás visszanyúl a gyökerekhez. Emlékeztet minket arra, hogy a költészet eredetileg szóbeli hagyomány volt. Homérosz nem írta az eposzait, hanem mondta; Villon énekelte a balladáit. Amikor Mácsai kiáll a színpadra, ezt az ősi, zenei és szakrális kapcsolatot állítja vissza a szó és a hallgató között.
Miért érdemes eljönni?
Ez az este nemcsak az irodalomkedvelőknek szól. Szól azoknak is, akik szeretnének egy kicsit lelassulni, akik kíváncsiak egy nagyformátumú művész gondolataira, és akik szeretnék megtapasztalni, hogyan képes egyetlen emberi hang megtölteni a teret és a lelket.
A Műhelylátogatás nem ígér könnyű szórakozást, de ígér valami sokkal jobbat: intellektuális kalandot, érzelmi megtisztulást és azt az élményt, hogy a versek nem a múlt poros emlékei, hanem a jelenünk legfontosabb útjelzői.
Időpont: 2026. április 10., péntek, 19:00 óra
Helyszín: Művelődési Ház – Színházterem
Jegyek: Az előadás díjmentesen látogatható, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni az info@apaczai.com e-mail címre küldött üzenettel lehet.
Ünnepeljük együtt a magyar költészetet egy felejthetetlen este keretében!
Kiemelt kép: Mácsai Pál (orkenyszinhaz.hu)