APÁCZAI CSERE JÁNOS MŰVELŐDÉSI HÁZ

Vissza

Rácz Zsuzsa, a magyar Helen Fielding

A 19–20. század fordulóján a nők már nem csak az oktatás, a munkavállalás és a politikai döntéshozatal (választójog) területén kívántak nagyobb szabadságot, de megjelentek a magánélet alapvető kérdései is, mint a szabad párválasztás, a változtatás lehetősége (válás), a tervezett gyerekvállalás vagy a tudatos karrierépítés. A 20–21. század fordulóján a nyugati társadalmakban egyre nagyobb teret kapott a szingliség, mint új trendi létforma. A hagyományos családmodell továbbra is erős maradt, de jogi és társadalmi értelemben visszaszorult, alternatív párkapcsolati jogintézménnyé vált. De mi is a szingliség? Ez kétségkívül egy új szociológiai kategória, amelynek kutatása új megközelítést igényel. A szingliség nem egyenlő a férfigyűlölettel, az elköteleződés elutasításával, vagy a társadalomból való kivonulással. Ez egy új életállapot, amely mögött számos különböző motiváció állhat, de a szingli nők a tudatos önmegvalósítás útját nem kényszer, hanem előre megfontolt döntés alapján választják.

A szingliség eszméje a női emancipáció és a feminista mozgalom fellegvárában, Angliában jelent meg a mai modern formájában. A 20. század végén (1997) Helen Fielding angol újságíró – némi külső ösztönzésre – megírta a Brigitte Jones naplója c. regényét, amely egy 30-as nő mindennapjait kíséri végig egy éven keresztül. A könyv globális világsiker lett, amelyet viszonylag gyors egymásutánban követett még három szintén rendkívül sikeres folytatás (1999-2001-2004). Mind a négy regényből filmadaptáció készült, olyan világsztárok részvételével, mint Renée Zellweger, Hugh Grant és Colin Firth.

Hurrá, nekünk magyaroknak is van Helen Fieldingünk: Rácz Zsuzsa, aki rádiós és tévés múlttal rendelkező szabadúszó újságíró, az ELTE-n angol nyelv és kommunikáció szakon végzett (és ha már az USA-ban járt, a Marylandi Egyetemre is bekukkantott), igen komoly szakdolgozatot írt a brit közszolgálatiság dilemmáiról. Tényfeltáró riportjairól vált ismertté, de az országos sikert és elismertséget az Állítsátok meg Teréz anyut! c. regénye hozta meg számára 2002-ben: rögtön több tízezres, az évek során 150 ezerre növekvő példányszám, sikeres filmadaptáció, és 2010-ben megkapta az évtized legszórakoztatóbb könyvének járó Aranykönyv-díjat.

A Terézanyu bevallottan a Brigitte Jones naplója hatására íródott, és ha ez plágium, akkor csakis a plágium plágiuma lehet, hiszen Helen Fielding könyve Jane Austen Büszkeség és balítélet c. regényének történetét és szereplőit „aktualizálja”. Persze, a Terézanyu nem plágium, még csak nem is adaptáció, hanem országunkra, korunkra és nemünkre szabott, nem csak globális, hanem lokális problémákat is ábrázoló, nekünk és rólunk szóló munka.

A Terézanyu egy olyan nő – Kéki Kata – története, aki semmi mást nem akar, mint megtalálni két, viszonylag biztos pontot az életében: az igazi férfit, aki nem csak tárgya, hanem egyben alanya is a mindent elborító szenvedélynek, és egy olyan céget, amely egy büszke, autonóm nőben megfelelő javadalmazással honorálandó munkaerőt lát.

Rácz Zsuzsa az élő beszéd fordulatait és ritmusát idézve, fergeteges humorral, némi szabadszájúsággal, bolondos túlfűtöttséggel, profi módon összemixelt önsajnálattal, rokonszenvvel és (ön)kritikával írja meg Kéki Kata (és részben önmaga) másfél évig tartó pár- és álláskereső küzdelmét.

A Kovácsné kivan Rácz Zsuzsa Állítsátok meg Terézanyut! c. regényének folytatása, a korábbi szabad lelkű vagány szingli most visszatér! Átlényegül Kovácsnévá: Terézanyu anyává válik. Férjhez megy, szül két gyereket, és rendes nő lesz. Vagy valami más? Anyaoroszlán vagy házisárkány, netán kialvatlan, zsémbes feleség, aki képtelen összeegyeztetni szeretett munkáját a családanyasággal?! A regény őszintén és realista módon mutatja be a „szuperanya-elvárások” (álom) és a „zombianya” lét (valóság) között szikrázó feszültséget. Az írónő kendőzetlen nyíltsággal beszél az anyává válás nehézségeiről, a családi káoszról és az anyasággal járó számtalan ügyes-bajos teendőről. Miközben mindenki azt akarja hallani tőle, mennyire boldog, ő úgy érzi, láthatatlan lett. A Kovácsné kivan ezt az eltűnést teszi láthatóvá. Rácz Zsuzsa legújabb regényét fergeteges humor, a megszokott kíméletlen szókimondás és a tabukat döntögető meglátások jellemzik.

És végül, íme Rácz Zsuzsa Facebookos meghívója:

„Kedves Barátaim, egy újabb nőnapi meglepetés (lesz még jó pár!!) – 03. 07-én szombaton este, 18h-től a Apáczai Csere János Művelődési Háznak köszönhetően egy szuper estét tölthetünk együtt – nőügyi stand up-pal készülök, de lesz lehetőség dumálásra is. A belépő ajándék, díjmentes!
Gyertek és léci osszátok – Solymár cc. 10 percre van az 56 és 61-es villamos Hűvösvölgyi végállójától, kék busszal egyszerűen el lehet jutni ide – ne hagyjátok ki, nagyon jó lesz együtt!”

Balogh Istvánné
Könyves Kata könyvtáros

Fotó: Szekely Lilla Flóra