APÁCZAI CSERE JÁNOS MŰVELŐDÉSI HÁZ

Vissza

Múzeumlátogatás a kanapéról

Görögkatolikusok évszázados öröksége

A miskolci Herman Ottó Múzeum 2024-ben, a Miskolci Görögkatolikus Egyházmegye centenáriumára nyitotta meg időszaki kiállítását. De pontosan kik is azok a görögkatolikusok? Sokan hajlamosak összetéveszteni őket a görögkeleti, vagy más néven ortodox hívekkel, pedig a görögkatolikusok ugyanúgy római szertartásúak, és a római pápa alá tartoznak, mint a katolikusok. A különbség leginkább a szertartásokban nyilvánul meg, hiszen ők ebben a keleti (bizánci) hagyományokat őrzik. Ezért is nevezik őket görög-, vagy bizánci szertartású katolikusoknak.

Részlet a kiállításból – görögkatolikus ikonok (Kép: magyarkurir.hu)

A virtuálisan bejárható kiállítás három teremben mutatja be a Miskolci Egyházmegye elmúlt 100 esztendejét. A kiállítás első felében egy idővonal, illetve különféle tárgyak segítségével ismerkedhetünk meg a régió görögkatolikussága történetének fontosabb eseményeivel, de betekintést kapunk különféle parókiák történetébe, az egyház szociális és oktató tevékenységébe is. Emellett képet kapunk az egyházi év legfontosabb ünnepeiről is. A kiállítás másik felében a helyi egyház gazdag művészeti és kulturális örökségével ismerkedhetünk meg, és a hívők életében meghatározó erővel bíró szentségekhez kapcsolódó tárgyakkal is találkozhatunk. A kiállítás ezen részét a kurátorok úgy rendezték el, hogy megidézze a bizánci templom főbb részeit is. A figyelmes látogatók így megtudhatják, mi is az a királyi ajtó, milyen szerepet játszik az ereklyekendő a szertartások során, és miért koronázzák meg a templomban az esküvői szertartáson a menyasszonyt és a vőlegényt.

Részlet a kiállításból (Kép: magyarkurir.hu)

Az egyháztörténetben jártasabbakban felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért „csak” 100 évről beszélünk a Miskolci Egyházmegye esetében? Hiszen tudjuk, hogy a kezdetben egységes keresztény egyház nyugati és keleti egyházra szakadása 1054-ben következett be, azóta beszélhetünk római katolikus és ortodox egyházakról. A következő évszázadok során azonban mindkét egyház részéről történtek kísérletek az egység helyreállítására. Több eredménytelen kísérlet után végül 1596-ban a bizánci rítusú keletiek közül sokan újra elfogadták a pápa főségét, valamint többek között olyan fontos további kitételeket, mely szerint a szentlélek az Atyától és Fiútól származik, az eucharisztiának, azaz a szentáldozásnak pedig a kovászos és a kovásztalan kenyér, azaz az ostya egyaránt érvényes alapanyaga. Ennek fejében változatlanul megőrizhették rítusaikat, s az egyesülést követően nevezzük a „visszatérő” keleti keresztényeket görögkatolikusoknak. Legismertebb hazai központjuk és búcsújáró helyük a római katolikusok által is jól ismert és gyakran látogatott Máriapócs.

A máriapócsi görögkatolikus templom belseje (Kép: Nyíregyházi Egyházmegye, nyirgorkat.hu)

Hazánkban azonban néhány évszázaddal később a trianoni békekötés tovább bonyolította a görögkatolikus egyház helyzetét. A görögkatolikusok számaránya ugyanis ekkor a korábbi 10 százalékról mindössze 2 százalékra csökkent, így társadalmi-politikai jelentőségük drasztikusan visszaesett. Innen kellett újjáépíteniük egyházukat. Az újbóli önállósodás pedig a Szetnszék jóváhagyásával 1924-ben történt meg. Ezért számolják ettől az évtől a Miskolci Görögkatolikus Egyházmegye történetét, melyet a virtuális kiállításon megismerhetünk.

A tárlat az alábbi linkre kattintva érhető el: https://my.virtualtour.space3.hu/hu/tour/qn4qpnycm