APÁCZAI CSERE JÁNOS MŰVELŐDÉSI HÁZ

Vissza

Múzeumlátogatás a kanapéról

Egri borkóstoló – A szőlőművelés öröksége

Eger város említésekor az első két dolog, ami általában eszünkbe jut, a hősies egri várvédők története és a méltán híres egri bikavér. A Dobó István Vármúzeum pedig 2021-ben arra vállalkozott, hogy az utóbbi „híresség” történetét, pontosabban az egri szőlőtermelés és a borkészítés hagyományát egy virtuális kiállításon keresztül mutatja be. A siker pedig nem maradt el: az Egri BORkóstoló – A szőlőművelés öröksége című virtuális tárlat ugyanis elnyerte Év Virtuális Kiállítása 2021 elismerő címet.

A szőlő különösen fontos és tartós eleme a magyar kultúrának, hiszen ahogy mondani szokás, aki tőkét ültet, évtizedekre, vagy akár évszázadokra tervez. Egerben pedig az elmúlt évszázadok során a bor a város közös nyelvévé vált. Az Egri borvidék Magyarország egyik leghíresebb és legősibb történelmi borvidéke, ahol a szőlőtermesztés gyökerei egészen a 10. századig, a monostorok alapításáig dokumentáltan visszakövethetők. Az egriek pedig, akik a mai napig őrzik a borvidék örökségét, joggal büszkék boraikra, mert az „egri veres” és „fejér bor” igen híres fajta. De vajon mi ennek a tartós sikernek és a jó minőségnek a titka?

Egri szüret a 19. század közepén (Mártonffy Károly, 1854)

Ezt járja körül a kiállítás olyan tematikus egységekben, mint a szőlőművelés és borkultúra középkori emlékei, az egri borvidék és bortermelés a 18-20. században, a szüret, a szőlőművelés és feldolgozás folyamata, a pincék és a borkereskedelem világa, és a két leghíresebb helyi bor, a Grőber Jenő nevéhez fűződő, ma már Hungarikumként számon tartott egri bikavér, valamint a vidék fehér cuvée-je, az egri csillag története. A kiállítás készítői azonban nem maradnak ilyen szűken tárgynál, így a látogató megismerkedhet az Eger vidékén látható dűlőmenti keresztekkel és szobrokkal, vagy olyan, szőlőműveléshez és borhoz kapcsolódó mesterekkel és mesterségekkel, mint a kádárok és bodnárok, vagy éppen a csobolyókészítők világa. És ha már Eger és a bor, természetesen nem maradhat említés nélkül az Oberfrank Antal egri asztalos által feltalált első egri szőlőmalom, vagy Gárdonyi Géza és az ő borral kapcsolatos írásai, gondolatai sem.

A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület díszoklevele Grőber Jenő részére, 1925. (Kép: Dobó István Vármúzeum)

Mivel az online tárlat a koronavírus alatti korlátozások idején készült, itt nem egy meglévő kiállítást járhatunk be virtuálisan, hanem a múzeum gyűjteményeiben található több mint 300, a fent említett tematikus egységekbe rendezett tárgy, fotó és dokumentum segítségével ismerkedhetünk meg a borvidék érdekességeivel. És hogy az élmény még teljesebb legyen, animációs kisfilm kelti életre a bikavér legendáját, a szőlőművelés és a szüret egri mozzanatait, vagy éppen Gárdonyi Géza és a bor kalandos történetét. Emellett pedig archív filmek, egri és környékbeli bordalok, wordwall játékok és Tudtad-e? kérdések is színesítik kiállítási anyagot.

Félereszes pincék a város szélén (Kép: Bakó Ferenc / Dobó István Vármúzeum, 1954)

Az egykor virtuálisan elkészült kiállítás idén októberben az Egri Vár Dobó-bástyájában nyílt meg fizikai formájában is. A virtuális tárlat azonban továbbra is elérhető azok számára, akik otthonról ismerkednének az egri borvidék és borkészítés történelmével, kultúrájával, érdekességeivel.

Szőlőmalom (Kép: Dobó István Vármúzeum)