APÁCZAI CSERE JÁNOS MŰVELŐDÉSI HÁZ

Vissza

BÚCSÚ számokban

Hét helyszín, három nap, több mint húsz zenei és színpadi program, kiállítások, gyerekprogramok, sport, vurstli – és rengeteg találkozás. Ha a Solymári Búcsú idei hétvégéjét számokban próbálnánk összefoglalni, már önmagában is tekintélyes lista kerekedne ki. De a számok mögött ott van mindaz, amiért egy búcsú valóban közösségi ünnep: a hagyomány, a zene, a hit, a játék, a találkozás és az együtt töltött idő.

Idén első alkalommal rendeztük meg a Solymári Búcsú Kupát. A focipályán hat csapat vágott neki a küzdelemnek: a Grund FC, a Solymári SC, az FC Boleiros, a Rozsdás Titánok, a Solymári SC Sasok és a Dinnyó. A pénteki esős, borongós idő miatt ugyan kevesebb szurkoló gyűlt össze a pálya mellett, de a csapatok lelkesedése egy pillanatra sem lankadt. A történelmi első kupát végül a Solymári SC nyerte, második lett a Rozsdás Titánok, harmadik a Solymári SC Sasok. Köszönjük Molnár Richárdnak, a Hunyadi főigazgatójának és Takács Lászlónak a kupa megszervezését és lebonyolítását! A mérkőzések alatt ugyan esett az eső, de az első Búcsú Kupa története már megszületett.

A hét helyszín közül több is a múlt felé nyitott ajtót. A Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjteményben megnyílt a felújított sváb szoba, amelynek tárgyai nemcsak a solymári svábok mindennapjairól és ünnepeiről, hanem gondolkodásukról és értékrendjükről is mesélnek. Az udvar közben régi idők játékainak játszóterévé változott, a pincében pedig helytörténeti filmek segítségével egészen a bronzkorig, a római és az avar korig utazhattunk vissza az időben.

A Szűz Mária Szent Neve templom búcsújához kapcsolódó „Múltidéző” kiállítás egészen más módon idézte meg a régi búcsúkat. A régi búcsújárások fényképei mellett számos kegytárgy is látható volt: olyan emlékek, amelyek egykor egy-egy család vagy közösség vallásos életének természetes részei voltak. A bemutató a Svábház, a katolikus egyházközösség és a Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény munkatársainak közös munkájával valósult meg, így nemcsak a Mária-ünnephez kapcsolódó vallási hagyományokat, hanem Solymár búcsúinak személyes és tárgyi emlékezetét is közelebb hozta. 

Bár a Fatimai zarándoklatot elmosta az eső, a püspök atya vendégmiséje mellett számos különleges program – gyerekprogramok, a Gulyás Vonósnégyes koncertje – várta  a búcsú közönségét a három nap alatt a katolikus templomban és a plébánián. Az egyház szervezésében került bemutatásra A muzsika hangja című előadás a művelődési ház színpadán. A vasárnapi zárómisét a Szokolay Bálint Nőikar csodálatos éneke emelte ünnepivé.

A református templomban Bogdán Andrea A Teremtő dicsérete című kiállítása várta a látogatókat, a Nyitott Templom program pedig az épület mellett a templomkertben a Mi Atyánk imasétával és a Mésa zenekar koncertjével  különleges elmélyülést kínált.

Érdekes újdonság volt a filmvetítés és a beszélgetés a Művelődési házban levetített Ádám almái című film kapcsán. A búcsú szellemiségéhez jól kapcsolódó alkotás provokatív kérdéseit, a hit, megbocsátás és elfogadás témakörét járták körbe az avatott beszélgetőtársak, a solymári egyházfők: Dani Eszter református lelkipásztor és Szemere János atya, valamint a KudART filmklub vezetője, Both András.

A gyerekeknek közben szinte mindenhol akadt felfedeznivaló. A Dia-Móka, a Babos Bábos Társulat, a Tündérkert Bábcsoport, a Bélaműhely közös zenélése, valamint a különböző kézműves programok gondoskodtak arról, hogy a Búcsú a legkisebbek számára is élmény legyen. A Művelődési Házban karkötők és mézeskalács szívek készültek, a Svábházban similabdát lehetett készíteni, a Helytörténeti Gyűjtemény udvarán pedig kukorica homokozó, diógurító, csigafuttató, gólyaláb és más régi játékok várták a családokat.

És volt egy program, amely egyszerre szólt múltról és jövőről: több tucat gyerekkel együtt új fát ültettünk a Svábház kertjében. A tavaly kiszáradt fa helyére solymári politúr cseresznye került – egy olyan helyi fajta, amely maga is része Solymár történetének.

A főszerep azonban idén talán mégis a zenéé volt. Több helyszínen, többféle műfajban követték egymást a koncertek és zenei programok:az Iskolaudvar színpadát a Joker színes előadása nyitotta, a Művelődési Házban Barcsik Ákos, a Hot Jazz Band és Kozma Orsi, majd a Pearl Fusion, a Stefánia Allstars Salsa Band és a Szulák Andrea Quartet lépett fel. Az iskolaudvaron a Rapszénások,  a Gently Da Spittah live band, DJ Robi / Kori, a Várhegyutca, az Artur Rambo és DJ Sobek váltották egymást. Vasárnap pedig a Bélaműhely, a Papa RapJam és a Soulful Strangers, Gergely Róbert, a Schaumarer Musikanten és a Reményi Margit Táncegyüttes, valamint a Spitzbuben zárta a programok sorát.

Külön öröm, hogy ennek a gazdag zenei kínálatnak erős solymári szála is volt. A fellépők között ott volt a solymári Ifjúsági Fúvószenekar, a zeneiskolából a színpadra lépő Soulful Strangers, a Pearl Fusion, a Rapszénások, DJ Robi, Kori, a Papa Rap Jam, valamint a Várhegyutca. A Bélaműhelyhez pedig solymári vendégdobosok is csatlakoztak. A hagyományőrző műsorokban a Schaumarer Musikanten és a Reményi Margit Táncegyüttes képviselte a sváb-német örökséget, a zárónapon pedig a Spitzbuben hozta el a sramli, polka és mulatós muzsika világát.

Különleges pillanat volt Szulák Andrea fellépése is: éppen a Búcsú napján érkezett a hír, hogy a művészt beválasztották a Halhatatlanok Társulatába. Így egy fontos szakmai elismerést Solymáron, a közönséggel együtt ünnepelhettünk.

És közben olyan előadók is érkeztek hozzánk, akik a nagy budapesti klubok és fesztiválok világából ismertek: Gently Da Spittah, az Artur Rambo, DJ Sobek és a Stefánia Allstars Salsa Band egészen más zenei világokat hoztak el a Búcsúba.

A végén talán nem is az a legfontosabb, hogy hány programot számolhatunk össze, hanem az, hogy hány emberhez jutott el valami ebből a három napból: egy régi történet, egy ismerős dallam, egy közös tánc, egy elkészített játék, egy meccs izgalma, egy templomi pillanat vagy egyszerűen egy találkozás egy régen látott ismerőssel.

Köszönjük mindenkinek, aki fellépett, kiállított, szervezett, segített, árult, játszott, zenélt, táncolt, fát ültetett, focizott vagy egyszerűen csak eljött. És köszönjük a lezárásokkal és a rendezvényekkel járó kellemetlenségek miatt tanúsított türelmet is.

Reméljük, jól érezték magukat – és jövőre még több helyszínnel, még több közös élménnyel és még színesebb programmal találkozhatunk a Solymári Búcsúban!