Marjai Lilla Petra & Tompa Borbáls: Zina #1
Összehajtott papírlapok, kézzel készített kollázsok, személyes történetek és korlátok nélküli alkotói szabadság – a zinek évtizedek óta a független önkifejezés egyik legizgalmasabb formái. Egyszerre lehetnek képregények, naplók, művészeti kiadványok vagy társadalmi kérdésekre reflektáló alkotások, amelyekből gyakran csak néhány példány készül. De honnan indult a zinek kultúrája, miért vált fontos eszközévé az underground és punk mozgalmaknak, és hogyan készíthet bárki saját zine-t? Cikkünkben bemutatjuk a műfaj történetét, sajátosságait és azt is, hogyan találkozhatsz vele testközelből Solymáron.
A zine /ejtsd: zi:n/ egy független, többnyire saját készítésű és szerkesztésű lap, melyet kiadói háttér nélkül hoznak létre az alkotók. Rendszeresen és alkalomszerűen is megjelenhet, elsődleges célja nem a profitszerzés. A terjesztés leginkább informális csatornákon keresztül történik, fizikai formában készül – bár manapság már digitális változatban is létezik – és nincs rá egységes formai vagy tartalmi szabályrendszer. Sokfélesége, kísérletező jellege és alkotói szabadsága miatt nehéz pontosan meghatározni a zine-ek definícióját.
Eredetét tekintve az avantgárdra jellemző kiadványok vagy a dadaizmus manifesztumaira emlékeztet a közléskényszerével és önkifejezési módszerével a zine. Richard Neville 1963-ban alapította meg Sydney-ben az OZ magazint, amely az ellenkultúra megkerülhetetlen olvasmánya volt. Főként a rendszerellenes és underground szubkultúrákban vált ismertté az OZ magazin, ami klasszikus értelemben nem számít zine-nek, de a mainstream társadalmi normákkal való ellenszegülés, független szellemisége és ellenkulturális szemlélete miatt a későbbi zinek elődjének tekinthető.

Az OZ magazin néhány borítója Forrás: canal-mag l’incredibile „OZ”, mitico magazine australiano
A kilencvenes évektől a punk zenekarok és feminista mozgalmak eszközévé vált, melyek jellemzően tabudöntögető témákat dolgoztak fel és a társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet. A zinek egyik legismertebb felhasználója a Riot Grrrl feminista punkmozgalom volt, akik egy feminista zenei és kulturális szerveződés az Egyesül Államokból. Az irányzat alapját a DIY (Do It Yourself) szemlélet adta, amely arra ösztönözte a résztvevőket, hogy saját zenekarokat alapítsanak, kiadványokat készítsenek és aktívan részt vegyenek az aktivizmusban.
A kelet-európai régióban az 1990-es években szintén az underground zenei irányzatok része volt, főleg a punk, hardcore, metál és a zajzene rajongói készítették. A témaválasztást szinte semmilyen korlát nem szabályozza, Julie Bartel amerikai zine-szakértő négy kulcsfogalmat határozott meg a zinekészítés során; a diverzitást, a kreativitást, az innovációt és a kifejezésmódot.

Magyar hardcore punk képviselő: Kripta Collected Flyers (from the first five years), plakátok, szöveg: Szily Ferenc, Fotók: Ofner Gergely, 2024
De hogyan is kell zine-t készíteni? Elkészítése gyakran egyetlen összehajtogatott A4-es papírlappal kezdődik, amelyből néhány vágás és hajtás után egy apró füzet születik. Az oldalakat ezután bármi megtöltheti: rajzok, kézzel írt szövegek, fotók vagy kollázsok. A kollázstechnika különösen népszerű, hiszen régi újságok, csomagolóanyagok, textilek, levelek vagy más hétköznapi tárgyak felhasználásával személyes, egyedi kiadvány hozható létre. Az művészeti jellegű art zine-ek készítéséhez gyakran használnak rizográfot, szitanyomást vagy digitális nyomtatást is. A zinek világában nincsenek szabályok, éppen a kísérletezés, az újrahasznosítás és az alkotás öröme adja a műfaj különleges hangulatát.

Zug Magazine Speed No. 9, Daehyun Kim, 2015
Tavaly immár kilencedik alkalommal rendezték meg az Ukmukfukk Zinefesztivált Budapesten. Az esemény elsősorban vizuális és illusztratív zinekre koncentrál, mellette a műfajhoz szorosan kapcsolódó más médiumok is kapnak kiállítási lehetőséget, például képregények, printek és matricák.
Poór Dorottya képregény- és zinekészítő, akinek munkái a kortárs feminista képregény meghatározó hazai példái. Autófikciós történeteiben a női szerepek, a gondoskodás, a generációk közötti kapcsolatok, a veszteség és a mindennapi tapasztalatok jelennek meg érzékeny történetmeséléssel és finom fekete humorral. Zine-jei – Witches és More Witches – a láthatatlan női munkára, a közösségi összetartásra és a női szolidaritásra irányítják a figyelmet, miközben a boszorkány alakját kortárs feminista nézőpontból értelmezik újra. Személyes hangvételű, mégis társadalmilag érzékeny kiadványaival Poór Dorottya a magyar zinekultúra egyik legismertebb és legmeghatározóbb alkotója.

Forrás: Roboraptor Interjú Poór Dorottya képzőművésszel, Fotó: Németh Tamás Domonkos
Ha kedvet kaptál ahhoz, hogy saját történeteidet, illusztrációidat vagy kollázsaidat zine formájában keltsd életre, várunk augusztus 24–28. között a NyomdaLab – Nyári alkotótáborban! A budapesti GYROS nyomda alapítóinak vezetésével megismerkedhetsz a rizográf és a független kiadványkészítés izgalmas világával, miközben saját nyomatokat és zine-eket is készíthetsz. További részletek az alábbi linken: https://fb.me/e/6QKuLEHsy
Magda Petra
Források:
- Kortárs Online – A kívülállás vonzereje – Gondolatok a kortárs zine-kultúráról
- ÚjMűvészet – „Csináld magad”-művészet – kortárs fanzinekészítés a négyfal között
- Imelda Green’s – Csinálj zine-t! – egy estényi terápia
- Roboraptor – „A peremre került nők elég könnyen különccé, ijesztővé, ‘boszorkánnyá’ válnak” – Interjú Poór Dorottya képzőművésszel, írta Scheirich Zsófia
- Művész.ma – Riot grrrl – Művész Magazin