Pillmann Róza falvédője 1935-ből (Kép: Helytörténeti Gyűjtemény)
Feliratos falvédő
„Édes Jézus légy vendégünk, Álld meg amit adtál nékünk” – ezt a feliratot olvashatjuk egy fehér vászonból készült, téglalap alakú konyhai falvédőn. A kék alapon fehér virágos szalaggal szegett textilen a felirat mellett kék cérnával hímezve a töviskoronával megkoszorúzott, égő szívére mutató Jézus alakja, két oldalán pedig liliomok láthatók. A falvédő jobb alsó sarkában tollal írva a készítő, Pillmann Róza neve és az 1935-ös évszám olvasható.

A hímzett falvédők a 20. századi otthonok meghatározó berendezési elemei voltak. Többnyire a konyhában kaptak helyet, de olykor a szobákban is előfordultak. Megjelenésüket az tette lehetővé, hogy a 19 század végére a legtöbb vidéken a zárt tüzelésű, kéménnyel ellátott tűzhelyek háttérbe szorították az addig általánosnak számító szabadkéményes konyhát, ahol még szabadon terjengett a füst. Ezzel a tiszta fehérre meszelt konyhai fal alkalmassá vált különféle díszek kihelyezésére is. A konyhában leggyakrabban a falhoz tolt asztal mögé/fölé kerülő falvédők olcsóak és könnyen tisztíthatóak voltak, így nem csak faliképként szolgáltak, hanem valóban meg is védték a falat a különféle konyhai szennyeződésektől.

Falvédő válogatás a Szentendrei Skanzen gyűjteményéből (Kép: skanzen.blog.hu)
A fehér vászonra piros vagy kék, ritkábban zöld, vagy színes fonallal kivarrt ábrázolásokon főleg szerelmespárok, házastársak, szorgos háziasszonyok, virágok láthatók dalidézetekkel, verses felirattokkal, vagy épp életbölcsességekkel, jótanácsokkal kísérve. Ezek a feliratok és ábrázolások a korszak közvéleményéről is vallanak, bemutatják a hagyományosnak tartott családi szerepeket, sorsfordulókat, a társadalom elvárásainak megfelelő viselkedéseket. Az idilli képek többsége azonban kis- vagy jómódú polgári, néhány pedig kifejezetten nagypolgári környezetet ábrázol, vagyis inkább a vágyvilágot vetítik ki a paraszti konyhák és szobák falára, mintsem a valóságot. A falvédő kultúra felvirágzása a 20. század első felében a kutatók szerint valójában a női öntudatosulás első, széles körű társadalmi megnyilvánulása is volt.

Pillmann Róza falvédője az ábrázolás tekintetében nem egy átlagos darab, hiszen a szakrális témájú hímzések – bár megjelentek a falvédőkön – kevésbé voltak gyakoriak. A mélyen katolikus vallású településeken azonban, amilyen Solymár is volt, a népi vallásosságnak ezzel a formájával is találkozhatunk.
Érdekes, hogy bár a falvédők az 1870-es években német nyelvterületen jelentek meg, s hazánkban is német hatásra terjedtek el, a solymári svábokhoz valószínűleg már magyar közvetítéssel jutott el ez a divat. Bár a gyűjteményünkben is találhatók olyan falvédők, amelyeknek felirata német, illetve sváb nyelvű, a solymári feliratos falvédőkön többségén magyar nyelvű szövegek szerepelnek. Ennek termesztésen az is az oka, hogy az otthon száröltéssel kihímzett falvédőket a háziasszonyok gyakran előnyomott mintákkal vásárolták meg a piacokon, vásárokon, esetleg kézimunka boltokban. Ezek a nyomatok pedig nyilvánvalóan magyar feliratokkal készültek. A hímzett fali lakásdíszeket egyébként Soymáron Wandtuch néven, vagy a magyar megnevezéssel falvédőként emlegették.
