APÁCZAI CSERE JÁNOS MŰVELŐDÉSI HÁZ

Vissza

Élénk színek és véletlenek – ismerjük meg a rizográfia világát!

Élénk neonszínek, apró elcsúszások, szemcsés felületek és kézzel készített hangulat – a rizográfia az utóbbi évek egyik legizgalmasabb nyomtatási technikája, amelyet világszerte egyre több grafikus, illusztrátor és független kiadó fedez fel újra. De hogyan működik a riso, mitől ennyire különleges, és miért vált a kortárs vizuális kultúra meghatározó eszközévé? Cikkünkben bemutatjuk a technika történetét, működését és azt is, hogyan találkozhatsz vele testközelből Solymáron.

A rizográfia (risography) egy japánból származó sokszorosító eljárás, melyet 1986-ban a Riso Kagaku Corporation kezdett el alkalmazni. A nyomtató- és tintagyártó cég, feltalálta a Risograph 007-es digitális sokszorosítót, mely egyedi nyomtatási technikát alkalmazva ötvözte a fénymásolás és a szitanyomás elemeit. 

A Risograph 007-es, analóg és digitális technológiákat ötvözve működik. Különlegességét az adja, hogy a szójából készült festéket színenként, vagyis rétegenként kell nyomtatni. A módszer hasonló a szitázáshoz, de míg az kézimunkát igényel, ez teljesen automatikus. A sablont, vagyis a “mastert” a szójás-tintával töltött dob köré tekerik, ahol tovább halad a papír a rizográfba és a gép a sablonon keresztül a papírra préseli a mintát. 

Forrás: Designosso

Minden szín áthalad a rizográfon, és ahogy a színek felépülnek, a rétegek elcsúsznak, ez adja a módszer báját és kézzel készített érzetét. Azért is népszerű, mert rendkívül megfizethető, gyors és környezetbarát eljárás, mivel nem használ vizet, kevés energiát fogyaszt és minden master akár 8000 példányt nyomtatására alkalmas. Ezért is vált közkedveltté a művészek és az underground kiadók körében a rizográfia. 

A rizográfia egyik legnagyobb vonzereje éppen a kiszámíthatatlanságában rejlik. Az élénk színek, az apró rétegelcsúszások és a nyomatok enyhe tökéletlenségei mind hozzájárulnak ahhoz az egyedi vizuális világhoz, amely miatt a technika napjainkban különösen kedvelt a grafikusok és illusztrátorok körében.

A technika egyik kiemelkedő alkotója Angel Tianying Yu, a rizo mellett a  motion graphics, illusztrációiról és animációiról is ismert. Alkotásait a hétköznapok apró részletei és múló pillanatai inspirálják. Ezeket a törékeny emlékeket igyekszik megőrizni, miközben saját képzeletvilágával egészíti ki őket. A digitális animációt és a rizográf nyomtatást ötvözve lágy, nosztalgikus hangulatú képeket hoz létre, amelyek a tökéletlenség szépségét és a kézzel készült alkotások emberközeli melegségét ünneplik. Geometrikus formákkal és élénk, derűs színekkel dolgozik. „Szeretem a nyomtatás spontaneitását és tökéletlenségeit: a váratlanul összekeveredő és megsokszorozódó színeket, az apró elcsúszásokat – azokat a dolgokat, amelyeket számítógépen nem lehet tökéletesen reprodukálni.”

Angel Tianying Yu: Shanghai Story 窗沪 / Zine / Illustration / 2024

A rizográfia nemzetközi alkotói közül érdemes megismerni Daria Tesslert is, aki az illusztrációt, a grafikai nyomtatást és a történetmesélést ötvöző, különleges vizuális világáról ismert. Munkáit a folklór, a misztikum és a természeti világ iránti érdeklődése határozza meg. Jellegzetes, meditatív vizuális nyelve különös karakterekkel és gazdagon kidolgozott mintákkal benépesített világokba vezeti a nézőt, miközben a retrofuturisztikus formavilágot az alkímia és a természettudomány történetének motívumaival ötvözi.

Daria Tessler: Marbled Mothman Screen Print

Budapesten a GYROS nyomda foglalkozik rizo nyomtatással, melyet Harangozó Imi, Tóth Boldizsár és Varga Jancsó Dániel vezet. Kissé zsúfolt, de jól berendezett helyiségükben minden munkafolyamatot ők végeznek: nyomtatás, hajtogatás, tűzés, vágás. Lelkesedésük tárgya a közös, kis léptékű, kísérleti sokszorosítás, amely elsősorban művészeknek nyújt lehetőséget egy független, cenzúramentes alkotói közegben. Bárki elkészítheti vagy sokszorosíthatja náluk saját kiadványát, azaz zine-jét. 

Fotó: Karancsi-Albert Rudolf, forrás: Józsefváros Újság

De vajon mi is az a zine, és miért vált ennyire meghatározó műfajjá a független kiadványkultúrában? Erről a jövő heti cikkünkben mesélünk. 

Ha érdekel a plakáttervezés, a rizográf, a szitanyomás világa, vagy szeretnél saját matricát, nyomatot és zine-t készíteni, várunk augusztus 24–28. között a NyomdaLab – Nyári alkotótáborban! A foglalkozásokat a budapesti GYROS nyomda alapítói vezetik.

Jelentkezés és részletek: ide kattintva

Források: 

Magda Petra