Részlet a kiállításból (Kép: magyarmuzeumok.hu)
Az I. világháború, vagy ahogyan a korszakban emlegették, a Nagy Háború alapjaiban változtatta meg nem csak a katonának bevonuló férfiak, hanem a hátországban maradt családtagok mindennapjait is. Különösen falun hozott ez gyökeres változásokat: átalakult a társadalom, felborultak a nemi szerepek, megváltozott az alapvető élelmiszerekhez és tárgyi javakhoz való hozzáférés. A férfiak a szántóföldek után a lövészárkokban találták magukat, a harcok során pedig addig elképzelhetetlenül távoli vidékekre is eljutottak. Ezt az időszakot mutatja be a Skanzen „Amikor minden más lett – Élet a nagy háború alatt és után” című virtuális kiállítása.
A kiállítást a Skanzen a nemzeti összetartozás évében, 2020-ban, a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója kapcsán tervezte megnyitni, a világjárvány és az országosan elrendelt karantén azonban közbeszólt. A kurátorok – Kloska Tamás, Tömöri Szilvia és dr. Sári Zsolt -, valamint a kiállítás belsőépítészeti tervét készítő csapat gyorsan reagált a rendkívüli helyzetre: a kiállítás már folyamatban lévő fizikai installálását félbehagyva nekiláttak, hogy a tárlatot az online térben valósítsák meg.
A virtuális kiállításba belépve a Skanzen 900 négyzetméteres kiállítótere, az úgynevezett Magtár földszintjén találjuk magunkat, s a valóságban 3 szintes kiállítótér mindhárom szintjét be is járhatjuk a kiállítás megtekintése során. Amitől pedig különösen izgalmas ez a virtuális tárlat, hogy bár úgy érezzük, valóban belépünk egy kiállítási térbe, amit bejárhatunk, az valójában egy semleges fizikai térbe megálmodott kiállítás digitális modellje. A tárgyak, a történetek, az élmények és az emlékek azonban valódiak.

A töltényhüvelyek sokaságát is megidéző hengeres posztamensek a kiállításban (Kép: magyarmuzeumok.hu)
A kiállítás eredeti tervei szerint is egyetlen, jól áttekinthető bejárási utat nyújtott volna a látogatónak – s a virtuális térben is ezt lehet követni. A jól láthatóan kijelölt lábnyomokat követve pedig izgalmas világban találjuk magunkat. Gazdag tárgyi- és emlékanyagon keresztül tudhatjuk meg, hogy a bevonulások után a hátramaradottak hogyan folytatták ebben az átalakult helyzetben az elmaradhatatlan mezőgazdasági munkákat, vagy hogyan alakult át az élelmezés különféle „pótló” alapanyagokkal és kreatív receptekkel. Megtudhatjuk, hogyan tartották a kapcsolatot a fronton lévők és az otthon maradottak, hogyan alakultak át az ünnepek, és hogyan jelentek meg a nagy háború (propaganda)tárgyai a falusi lakásokban. Bár a hangsúly végig az otthon maradottakon van, a harctér, a tábori élet is megjelenik például a fémedények és harangok beszolgáltatásán, a hazaküldött fabrikált emléktárgyakon és különféle fotókon keresztül.

Az I. világháborús emlékműveket bemutató interaktív térkép (Kép: magyarmuzeumok.hu)
A kiállításnak nagy értéke, hogy a tárgyakat és szövegeket kiegészítő hang- és videó-anyagok, animációk, valamint az interaktív felületek és játékok a képernyő előtt ülve is ugyan úgy élvezhetők, mintha a helyszínen lennénk. Hallgathatunk személyes visszaemlékezéseket és háborús katonadalokat, csomagot állíthatunk össze a fronton harcoló szeretteinknek, vagy épp „megfőzhetjük” a korabeli kreatív receptek egyikét. A háború emlékezetét bemutató részben pedig még településünk is felbukkan. A világháborús emlékműveket bemutató interaktív térképen – elképesztő így egyben látni, hány ilyen áll hazánk területén! – Solymár, pontosabban a Templom téren álló hősi emlékmű is szerepel.
A később fizikai formában is megnyílt kiállítás az alábbi linken barangolható be: https://amml.skanzen.hu/