APÁCZAI CSERE JÁNOS MŰVELŐDÉSI HÁZ

Vissza

Nincs is ünnep tánc nélkül – májusfaállítás Solymáron

A májusfa állítás a német nemzetiségi kultúra egyik leglátványosabb ünnepe. A német nyelvterületen ismert Maibaum a tavaszhoz, az élethez és a közösségi együttléthez kapcsolódik, és a magyarországi sváb településeken – így Solymáron is – mindmáig élő szokás. A 18. században betelepülő német közösségek saját hagyományaikkal együtt hozták magukkal, így vált a hazai németség ünnepi életének meghatározó részévé.

Külön jelentése van azoknak a májusfáknak, amelyeket a legények a lányos házakhoz állítanak. Május elsejére virradóra viszik és állítják fel a színes szalagokkal, kendőkkel, esetenként borosüveggel feldíszített fát a kiválasztott lány háza elé, amely ebben az esetben az udvarlás jelképe. Ehhez a szokáshoz régen játékos csínyek is kapcsolódtak. A májusi éjszakán a legények olykor kapukat cseréltek fel, kisebb tárgyakat mozdítottak el a faluban. Ezeket a közösség nem rossz szándékként értelmezte, hanem a fiatalság játékos megnyilvánulásaként és a szokás részeként.

Ezzel párhuzamosan a közösségi májusfa állítás is fontos része a hagyománynak. A falu központjában felállított májusfa az ünnep központi eleme, amely köré az emberek összegyűlnek. Solymáron ennek különleges hangulata van: a májusfát közösen díszítik fel, majd a férfiak, legények viszik a Templom térre. Sokak számára ismerős az a pillanat, amikor a hatalmas fa megérkezik, és minden tekintet arra szegeződik, vajon sikerül-e a helyére állítani. Ott már várja őket a közösség: gyerekek, felnőttek, idősek együtt, és tapssal – szinte egyfajta dobpergésként – kísérik izgatottan a fa felállítását. A nézők közül is gyakran akadnak segítők, mert ilyenkor minden kéz számít. A közös figyelem, a szurkolás és végül a siker élménye teszi igazán emlékezetessé ezt az alkalmat.

Miután a fa sikeresen a helyére állt, szinte magától következik a folytatás: a tánc – mert Solymáron nincs is ünnep tánc nélkül.

A műsorban minden generáció megmutathatja magát: az óvodások, iskolások, felnőttek és az idősebb korosztály is. Elsősorban német nemzetiségi, sváb táncok láthatók ismerős dallamok kíséretében. A fa körül kialakuló körtáncok is jellegzetesek. Ezek egyszerűbb, ismétlődő lépésekből állnak, így könnyen bekapcsolódhat bárki, aki kedvet érez hozzá. A körforma természetesen hozza létre azt a közös ritmust és együttmozgást, amely az együttlét élményét és az összetartozást erősíti.

Ezek mellett szintén látványos elem a szalagtánc (Maibaumtanz/Bandltanz) is, amely számos német nyelvterületen ismert. A májusfa tetejére erősített szalagokat a táncosok körben haladva fonják össze. A mozdulatok összehangoltságot igényelnek, hiszen a minta csak akkor alakul ki szépen, ha mindenki tartja a ritmust. A szalagok fonódása különleges látványt hoz létre, ezzel kiemelve az együttmozgás szépségét.

Olykor az is előfordul, hogy egy-egy csoport külön produkcióval készül, amely új színfoltot visz a műsorba, és a meglepetés erejével még változatosabbá teszi az ünnepet.

Ami miatt ez a hagyomány mai napig él, talán éppen az, hogy nemcsak megőrizzük, hanem meg is éljük évről-évre. A tánc, a zene és az együtt töltött idő minden alkalommal új színt ad ennek az ünnepnek, és minden évben egy kicsit más, mégis ismerős élményt ad számunkra. Külön öröm és egyben büszkeség, hogy gyermekeink már egészen kicsi, óvodás korban tudják, mi az a májusfa. Az ő szemükben talán még inkább csodálatos ez az egész: a hatalmas fa, a színes szalagok, az ünnepi izgalom. És miközben ők ezt átélik, bennük természetes módon él tovább mindaz, amit mi fontosnak tartunk megőrizni.

Találkozzunk a májusfa alatt!

Kiemelt kép:
Májusfaállítás Solymáron 2019-ben (Fotó: Barcsik Géza)