APÁCZAI CSERE JÁNOS MŰVELŐDÉSI HÁZ

Vissza

Rózsafüzér

A HÓNAP MŰTÁRGYA – MÁRCIUS

Márciusról leginkább a tavaszi megújulás, az éledő természet szokott eszünkbe jutni, emellett azonban ez a hónap a Húsvét ünnepét megelőző nagyböjt, és így a megtisztulás, a bűnbánat, a magunkba nézés időszaka is. A hónap műtárgyának így egy fa gyöngyszemekből készült rózsafüzért választottunk a gyűjteményből.

A végén öntött bronz kereszttel, a kereszten stilizált Krisztus-alakkal díszített rózsafüzért Kővári (Kopp) Ádámné Huber Katalin (1898-1978) használta az 1920-as évektől kezdve. A rózsafüzérre a kereszt fölé utólag felerősítettek egy ezüst, a szeplőtelen fogantatást ábrázoló, gyakran „csodás érem” néven is emlegetett kegyérmet is. A medál előlapján a Boldogságos Szűz földgömbön álló alakja látható. Francia nyelvű köriratának magyar jelentése: „Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk!”. A hátlapon 12 ötágú csillag közepette a kereszttel koronázott Mária-monogram, alatta Jézusnak töviskoronával körülvett, s Mária tőrrel átdöfött szíve. Az érmén látható 1830-as évszám a párizsi Mária-jelenésre utal, amelyhez az érem története kötődik.

Kereszt és „csodás érem” a rózsafüzér végén (Kép: Helytörténeti Gyűjtemény)

A rózsafüzér a katolikus egyházban egyaránt jelenti az imádság egyik kedvelt formáját, illetve magát az ehhez használt, hagyományosan 59 gyöngyszemből fűzött láncot. Ez utóbbit szentolvasónak, vagy számlálónak is nevezik. A gyöngyszemek sorrendje az olvasón meghatározott: a teljes rózsafüzér öt, úgynevezett tizedből áll. Egy tized egymás mellett szorosan álló 10 kis gyöngyszemből, illetve egy távolabb lévő vagy nagy szemből áll. Az összekapcsolt lánchoz egy kis bevezető szakasz is kapcsolódik: ennek első eleme a kereszt, ezt egy nagy gyöngyszem követi, majd három kicsi, végül megint egy nagy gyöngyszem.
 Az egyénileg, vagy akár közösen is végezhető rózsafüzér imádság lényege tehát, hogy bizonyos imákat meghatározott számban és sorrendben kell elmondani. Ezt a folyamatot segítik a lánc szemei.

Elmélyülést támogató, az imák, vagy szent szövegek elmondásának sorrendjét és mennyiségét számlálni segítő füzéreket más vallások is használnak.

A muszlim imafüzér, amit törökül tespih-nek neveznek, 99 gyöngyből áll. Ezek változatos méretű és alakú szemekből készülhetnek. Az ötödik vagy hetedik szem után rendszerint egy apró lencseformát (pul), minden 33. szem után pedig egy elválasztót (nişane) iktatnak be, ezzel segítve az imaörök számontartását. A füzért rendszerint egy nagyobb, hosszúkás díszgyöngy, az úgynevezett imám fogja össze. A muszlim imafüzéreknek létezik egy kisebb, 33 szemes változata, illetve akadnak többszáz szemből álló dervis-olvasók is. Utóbbiakat csak kolostorokban vagy halotti szertartásokon használják.

A buddhista imafüzérnek, melyet a hinduknál málá-nak, Tibetben thengva-nak neveznek, szintén több változata használatos. Az elmondott mantrák számontartását segítő füzérek jellemzően 108 szemesek, de rövidebb, karkötőként is használható változatok is léteznek. A buddhisták az imafüzéreket a csuklójukra csavarva, vagy a nyakukban hordják, de előfordul az is, hogy nem közvetlenül a testükön viselik, hanem egy szövettasakban hordozzák a zsebükben vagy a táskájukban. A füzér szemeinek száma minden esetben mély vallási, filozófiai tartalmat hordoz. A hinduk például úgy tartják, a szívből 108 véna ágazik ki, mely átfonja a testet, így egy végigimádkozott imafüzér, a 108-szor elmondott mantra képes az egész testet megtisztítani.

Nyitókép: Kővári (Kopp) Ádámné Huber Katalin (1898-1978) rózsafüzére (Kép: Helytörténeti Gyűjtemény)