APÁCZAI CSERE JÁNOS MŰVELŐDÉSI HÁZ

Vissza

„A lényeg… a küzdelem maga”

Pénteken, február 6-án kezdetét veszi Olaszországban a 25. téli olimpiai játékok. A sporteseményen 16 sportágban, 116 különféle versenyszámban avatnak majd olimpiai bajnokot. A több, mint 3500 sportoló részvételével zajló játékokon a magyar színeket egy 15 fős csapat képviseli: alpesi síben, gyorskorcsolyában, műkorcsolyában és sífutásban láthatunk majd hazai versenyzőket.

A téli olimpiáknak bő százéves története van: első alkalommal 1924-ben rendezték meg a franciaországi Chamonix-ban, a Mont Blanc lábánál. Ez az esemény hivatalosan még Télisportok Nemzetközi Hete-ként az 1924-es párizsi nyári olimpiai játékokhoz kapcsolódóan került lebonyolításra, azonban annyira sikeresnek bizonyult, hogy utólag az I. Téli Olimpia elnevezést kapta. Innentől kezdve pedig a nyári játékokhoz hasonlóan ezt az eseményt is négyévente megrendezték.

A férfiak sportja

Az első téli olimpián 16 ország 258 versenyzője mérte össze tudását 16 versenyszámban. Ekkor még a kor elvárásainak és társadalmi rendjének megfelelően a férfi sportolóké volt a főszerep: csupán 11 nő volt az indulók között, és ők csak egyetlen versenyszámban, műkorcsolyában szerepeltek. Az idő előrehaladtával azután folyamatosan nőtt a versenyszámok, a résztvevő országok, a versenyzők és a nézők száma, s mára már a résztvevő sportolók nemek közötti megoszlása is nagyjából kiegyenlített.

Hó nélkül nem megy

A téli olimpiák egyik érdekessége, hogy a sportesemény sikeres lebonyolítása sokkal inkább függ az időjárási és földrajzi viszonyoktól, mint a nyári játékok esetében. Éppen ezért a rendező országok fővárosai helyett gyakran kisebb lélekszámú hegyvidéki üdülőfalvak is feltűnnek a rendező helyszínek között. Nehézségek persze még így is adódtak. 1932-ben, a New York állambeli, mindössze 568 méteres tengerszint felett fekvő Lake Placid-ben például vasúton voltak kénytelenek havat szállítani a rendezvény színhelyére a téli sportoláshoz ideális körülmények megteremtésére.

Amatőrök a pályán

Ma már szinte hihetetlennek tűnik, de az újkori nyári és téli olimpiákon még nagyon szigorúan vették az amatőrizmust. Nem indulhattak a játékokon olyan „profi” sportolók, akik pénzt kaptak a teljesítményükért. A lényeg nem a győzelem, hanem a küzdelem maga – hangzott a jelmondat. Minden bizonnyal ezért történhetett meg az első téli olimpia egyik legnagyobb szenzációja is: az aranyérmet megszerző svájci bobosokegy olyan, fából készült járművel indultak el a versenyen, amit korábban tombolán nyertek, és igazi pályán is csak a versenyben siklottak először. Az amatőrizmusra vonatkozó szabály még 1972-ben is élt: az első, Ázsiába megrendezésre került téli olimpián, a Japán Sapporoban Karl Schranz-ot kizárták a versenyből, mivel kiderült, hogy pénzt kapott egy sífelszerelés gyártójától. Ez az esemény azonban ekkor már komoly vitát váltott ki, s végül az 1980-as évektől már profi sportolók is indulhattak hivatalosan az olimpiákon.

Az első magyar téli olimpiai aranyérem megszerzői: Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor (Kép: Czeglédi Zsolt/MTI)

Korcsolyában jók vagyunk

A téli olimpiák történetének első magyar érme az első tengerentúli helyszínen született: 1932-ben a Rotter Emília – Szollás László páros harmadik helyezést ért el korcsolyázásban a Lake placidi játékokon. Az 1930-as években szerzett négy világbajnoki címükkel és 2 olimpiai bronzérmükkel Rotter és Szollás máig a legeredményesebb magyar műkorcsolyázó párosnak számítanak. Az első magyar aranyéremig azonban még nagyon sokat kellett várni. Ezt 2018-ban Phjongcsangban sikerült megszereznie a férfi rövidpályás gyorskorcsolya váltónak. A téli olimpiák bő százéves története során a magyarok összesen 2 arany, 2 ezüst és 6 bronzérmet szereztek. Ezzel a 45 éremszerző nemzet közül – Lettország, Liechtenstein és Szlovákia társaságában – a 29. helyen áll.

Tóth Piroska
Kiemelt kép: A 2026-os téli olimpia hivatalos megjelenése (reddit.com)