A Magyar Kultúra Napján a Turbina három terme egy estére a feltörekvő magyar könnyűzene fellegvárává változott. Az NKA Hangfoglaló Program Induló Előadói Alprogramjának tizenkét támogatott produkciója mutatkozott be a közönség előtt – köztük a solymári Várhegyutca is, akik experimentális balkánfunkkal zárták a nagytermi koncertsorozatot. A minifeszt egyszerre volt szakmai pillanatkép és nyitott, ingyenes koncertélmény: tizenkét külön világ, félórás felvillanások, egy közös este a magyar zenei jövőből.
Van valami különös abban, amikor egy támogatási program koncertté válik. Amikor a pályázati mondatok mögül egyszer csak előbújik a lényeg: az első megszólaló hang. Január 22-én, a Magyar Kultúra Napján a Turbina három terme tizenkét friss produkcióval rajzolta fel a kortárs magyar könnyűzene új térképét. Az NKA Hangfoglaló Program Induló Előadói Alprogramjának támogatottjai mutatkoztak be – azok az előadók, akikre a következő évek klubélete, fesztiváljai és zenei beszélgetései nagy eséllyel építeni fognak.
A 2025 novemberében kihirdetett 12 győztes csoportnak ez volt az első, valóban nagyközönség előtti bemutatkozó köre, ami egyben az egy évig tartó mentorprogram első látható lépése is.
A Hangfoglaló Minifeszt sajátos műfaj: egyszerre szakmai seregszemle és nyitott, demokratikus koncertélmény. Az este ingyenessége egyrészt egy nagyvonalú gesztus – mindenki számára elérhetővé és láthatóvá tenni a legjobbakat. Másrészt jól mutatja, a magyar könnyűzene jövője nem zárt körökben dől el, hanem ott, ahol a közönség áll, figyel, sodródik, táncol vagy épp csak csendben hallgat. A Turbina tereiben: a Klubszobában, a Bisztróban és a Nagyteremben egymást érték a hangulatváltozások, mintha egyetlen este alatt tizenkét külön fesztivál-pillanatot kaptunk volna, fél órás mini koncertek sorozata közepette.


A program sokszínűsége valódi kortárs lenyomatot mutatott. A BLMB Pantali Márton szerzeményeiből építkező, jazzes-irodalmi világa például Heinczinger Mika Liszt- és Kossuth-díjas ének- és versmondó társaságában kapott új rétegeket; a Glencz neo-pszichedelikus népzenei dekonstrukciója moduláris szintetizátorok és pásztorfurulyák között mozgott, mintha a hagyomány és a hangkísérlet ugyanazon a frekvencián szólna. A Fictional Heat melankolikus soulja filmszerű atmoszférát teremtett, míg a Telehold már kész koncertzenekari magabiztossággal – túl egy Carson Coma-palántán, teltházas Turbina koncerten és Budapest Parkos előzenekari pipán – fordította lírai sorait katartikus zúzásba.
A Bisztró intimebb terében más történetek bontakoztak ki: Reni & Boka Dunakanyarból hozott, improvizatív világában „névtelen források” és többszólamú énekek szólaltak meg, a Pavilon pedig az este egyik legizgalmasabb kérdését tette fel – mit keres egy agresszív rap-számban egy kacsasíp, és hogyan fér össze a hegedűvel és a gospel-árnyalatú orkestrációval? A Hangfoglaló egyik legnagyobb erénye éppen ez: hogy nem műfaji dobozokat mutat, hanem nyitott formákat.
Az est dramaturgiája talán a Nagyteremben érkezett meg a maga ünnepi csúcspontjához: 22.30-kor a záró koncertet a Várhegyutca adta. A 3. születésnapját elmúlt nyáron ünneplő – Solymárról, a Waldorf gimnáziumból indult – formációt, a településen sokan ismerik. A zenekar rendszeres fellépő a Kud-A.R.C. rendezvényein eleinte a pincében majd nagyobb megmozdulások a Művelődési ház udvarán, nagytermében, a Waldorf csarnokban, és az utóbbi években egyre több fesztiválon és elsősorban Budapesti koncerthelyszíneken is.
A 10 fős zenekar igazi közönségtáncoltató műfajú kaméleoncsapat: zenékükben pszichedelikus lendülettel átitatott experimentális balkánfunkjukban reggae, funky, blues és népzenei elemek keverednek. Hangszerelésük is inkább karneváli, mint egy hagyományos értelemben vett popzenekaré.
A Várhegyutca története szép példája annak, hogyan válik egy gimnáziumi próbából országos pályaív. A Sajnovits Áron, Molnár Keve és Molnár Torda alapításával létrejött társaság nevét a próbatermük a Molnár testvérek otthona – egészen konkrétan a szaxofonos, Torda szobája – adta, ahol 2022-25 között járt össze az egyre növekvő számú brancs. A tagok sokszínűsége, zenei képzettsége és a Waldorf évek egyszerre formálták látásmódjukat. Ez a sokszínű alap jól megfigyelhető abban, hogy a zenekar nem egyetlen stílusban „játszik balkánt”, hanem saját hangzó univerzumot épít.
A Hangfoglaló-támogatás számukra – ahogy a többi kiválasztott számára is – nem pusztán a 4 millió forintos keret miatt jelentős, hanem azért, mert belépőt ad egy olyan szakmai rendszerbe, amely klubturnékat, fesztiválszínpadokat és új közönségrétegeket nyit meg. Az összeget saját belátásuk szerint fordíthatják akár fotózásra, weblap/image építésre, olyan feladatokra, amik a professzionális szakmában való érvényesülésüket segíti. A zenekar már eddig is sűrű évet tudhat maga mögött: lemez kiadásuk, bemutatójuk a Magyar Zene Házában, a SZIN-fesztivál, showcase-ek és díjak jelzik, hogy nem csupán ígéretként vannak jelen, hanem formálódó erőként.
A Turbina ezen az estén nem egyszerűen koncerthelyszín volt, hanem egy pillanatra afféle könnyűzenei jövőlabor. Tizenkét induló előadó, tizenkét külön világ – és egy záró balkánfunk-karnevál, amely után nehéz volt úgy kilépni az utcára, hogy az emberben ne maradjon ott a kérdés: vajon jövőre már hány fesztiválon lesz természetes név a Várhegyutca? Míg erre a kérdésre keressük a választ, a zenekaroknak szeretettel gratulálunk!



Februárban is találkozhatunk, hiszen Molnár Torda kezdeményezésére folytatódik a tavaly elindult Jam Session estek sorozata, ahol a közös zenélés továbbra is a legtermészetesebb módja annak, hogy folytatódjon az örömzenélés, és ez a történet organikusan nőjön tovább. A Kud-A.R.C. klub február 27-én, pénteken 20 órától várja az érdeklődőket, vagy épp a zenélni vágyókat a művelődési házba. Az est zenekara: Mravinac Bálint (gitár), Vajda Gergő (basszusgitár), Hajnal Balázs (dob), Molnár Torda (szaxofon). A Jam Session vendége Szécskay Hanna, a Bartók Béla Konzervatórium növendéke, fiatal jazz énekes, aki a szabad improvizáció különböző formái felé is nyit.
A program díjmentesen látogatható. Várunk minden érdeklődőt szeretettel.
Kinter Alexandra
Tudósító: Straub István
Fotó: Pálinkás Norbert, NKA, Várhegyutca Facebook profil
Videó: Pálinkás Norbert