AZ ÉPÜLET

Az utca felől nézve a ház a telek jobb oldalán áll, középen van az udvar, balra volt a fakerítéssel elválasztott konyhakert. A ház első része a lakóház, tégla és vályog keverékéből épült. A ház folytatásában találhatók a gazdasági épületek: nyári konyha, istálló, pajta. Az egyéb gazdasági épületek, mint a disznóól és a fatároló, a telek hátsó részének 2001-ben történt eladását követően lebontásra kerültek. A lakóház és a gazdasági épület is rendelkezik padlással, ezeket tűzfal választja el egymástól. A ház érdekessége, hogy a lakóépületet úgy építették, hogy két sor tégla után egy sor vályog következett. A gazdasági épületnél egy sor tégla után két sor vályogtégla következett.

A LAKÓHÁZ

A lakóház 19,69 m x 6,68 m alapterületű, két bejárata van. Mindkettő a gangról nyílik dupla ajtóval. Az első bejárat az előszobába vezet, innen jobbra az utcai szobába, balra a hátsó szobába lehet eljutni. A konyhába, vagy a hátsó szobából, vagy a gangról nyíló hátsó bejáraton keresztül lehet bemenni. A spájzba, melynek légterébe benyúlik a gangról induló padlásfeljáró a konyhából mehetünk. A padlás egy légterű. A ház nincs alápincézve.

haz5.png

Az alábbi leírás a ház 1940-es évek eleji berendezését adja vissza, Horváth Károlyné, Rózsi néni visszaemlékezései alapján. A bútorok többségét: a székeket, az asztalokat, a ruhásszekrényeket, a komódot és a konyhakredencet Jánosi József solymári asztalosmester készítette. A képeken a jelenlegi berendezés látható.

1.jpg

GANG
[KAUNG, GANG]

 A gang vagy folyosó, 19 méter hosszú. Az ablakok alsó vonala alatt egyszínű világoszöld volt a lábazat, e vonal fölött fehér alapon hengerelt mintázat volt látható. Az ablakkeretek világos zöldek voltak, az ablakszárnyak fehérre voltak festve.

 

16.jpg

ELSŐ SZOBA
[FÉDRI STUMM, VORDERE STUBE]

Ez a szoba volt általában a tisztaszoba, amit csak ünnepnapokon használtak. A tulajdonosok azonban, talán a jómód jeleként, szülői hálószobaként használták. Belépve a baloldali falnál hosszanti elrendezéssel két sváb ágy állt, dunyhák és párnák toronyba rakva. Az ágy előtt egy asztal volt, négy tonett székkel. Az utcai oldal két ablaka között kis kétajtós szekrény állt, rajta csipketerítő, Jézus szobor és két gyertyatartó. A déli oldalon a gangra néző ablak mellett ruhásszekrény, a bejárattól jobbra egy másik ruhásszekrény állt.

 

3.jpg

ELŐSZOBA
[FOAZIMME, VORZIMMER]

A gangról nyíló bejárattól balra ruhásszekrény állt, a vele szemben levő falnál fehér polcos nyitott szekrényke. A polcokat horgolt csipke díszítette, rajta az ünnepi edények voltak: tálak, tányérok, poharak, bögrék.

4.jpg

HÁTSÓ SZOBA [HINDRI STUMM, HINTERE ZIMMER]

Ebben a szobában lakott a két kislány. Az előszobából belépve balra egy négy fiókos, körtefából készített komód [Schublód] állt, ebben tartották a lányok fehérneműit, kötényeit. A gangra néző két ablak előtt hosszú pad és asztal állt. Az ablakkal szemben levő falnál két ágy hosszanti elrendezéssel, a konyha felőli fal előtt cserépkályha volt. A cserépkályha nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, így 1942-ben Solymos bácsi (a falu kályhakészítője) lebontotta és egy „folytonégő” vaskályhát készített. Ezt reggel jól megrakták, lassan égett le és folyamatosan adta a meleget. Főleg fával tüzeltek. A kályha melletti ajtó a konyhába vezet.

 

6.jpg

KONYHA
[KUHL, KÜCHE]

Burkolata fapadló, ez meglehetősen szokatlan. Három ajtaja van: az egyik a gyerekszobába, a másik a gangra nyílik, a harmadik a spájzba vezet. A gangról bejövet a baloldali falon gangra nyíló ablak található, előtte asztal paddal, két hokedlivel, sámlival és kisszékkel állt. A pad mellett volt a spájz ajtaja, ezen túl a sarokban állt a konyhakredenc. A bejárattal szemben levő falnál, a tűzhely [Sparhelt]. A bejárattól jobbra vizespad [Wossepaung], vödörrel és lavórral.

 

2.jpg

SPÁJZ
[SPEIZ, SPEISEKAMMER]

A spájzba belépve jobbra a földtől a mennyezetig polcrendszer volt, ott sorakoztak a befőttek és a zsíros bödönök. A padlásfeljáró lépcsője a spájzon át visz felfelé. A lépcső mellett egy kisablak nyílott a gangra. A lépcső hátoldalát fa borítja, ez szigetel, és távol tartja a port. A lépcső alatt állt a mángorló. A padlásra a gangról lehet felmenni.

PADLÁS
[PAU, DACHBODEN]

A főépület száraz padlásán szárították a ruhákat, és itt tárolták a kukoricát is.

 A GAZDASÁGI ÉPÜLET

A gazdasági épületrész másfél méterrel keskenyebb a lakóháznál. A lakóházat a gazdasági épülettől tűzfal különíti el.

haz8.jpg

NYÁRI KONYHA, MŰHELY
[SUMMEKUHL, SOMMERKÜCHE], [WEIKSTOTT, WERKSTADT]

A gazdasági épületrész első ajtaja a nyári konyhába vezet. A nyári konyhára azért volt szükség, hogy a nyári hónapokban ne kelljen begyújtani a benti konyhában, tehát hűvös maradjon a ház. Egyben itt végezték a nagy teret igénylő munkákat, ez volt a nyári befőzések és savanyítások helyszíne. Itt nem volt baj, ha lecsöppent a zsír, vagy kifutott a tej. Télen disznóvágáskor használták.

A nyári konyha ajtókeretén derékmagasságú, máig meglévő kihajtható rács akadályozta meg, hogy a baromfi és a cica be tudjon menni. A bejárattól balra állt a kád, melyben szombatonként meg tudott fürdeni a család. Vizet üstben melegítettek. A kád nem a szokásos fémlemezből készült, hanem fából. A használt fürdővizet nem kimerték, hanem slauchon keresztül az udvarra vezették. A 30-as években Solymáron ez nagyon modern megoldásnak számított.

A kád mellett állt a kis gyalupad, alatta polcokon a szerszámok. Posovszky Márton itt végezte a kézi famunkákat. Beszerezte a kor legmodernebb szerszámait, s gondosan tárolta és ápolta ezeket. A ház homlokzatán máig meglévő díszítőelemeket ebben a műhelysarokban készítette két évnél is több munkával. A gyalupad és a sarokban levő falazott kályha között régi konyhaszekrény állt, elválasztva a műhelysarkot a főzősaroktól. A kályha mellett állt az üst, itt végezték a nagymosásokat is.

ISTÁLLÓ
[STOJ, STALL]

A következő ajtó az istállóba vezet, ennek téglával kirakott kis boltíves ablaka van. A családnak két tehene, olykor egy-egy borja és egy lova volt.

PAJTA, PADLÁS
[SCHUPFNI, SCHEUNE], [PAU, DACHBODEN]

A pajta széles bejárata nyáron nyitott volt, télen ponyvával elzárták. A bejárattól balra volt az emeletes tyúkól. A ház gazdája ácsolta, fent laktak a tyúkok, lent a kacsák.

A gumikerekes lovas kocsi [Federwong] a pajta közepén állt. A pajta falára a lószerszámokat és a nagyobb mezőgazdasági kéziszerszámokat akasztották fel, itt tárolták a répadarálót, a szőlődarálót, a szőlőprést, az ekéket, a kapálógépet. A bejárattól jobbra létra vitt az istálló és a nyári konyha feletti padlástérbe, ahol a lucernát és a szénát tárolták a szárazságot igénylő kukorica kivételével. A pajtának nincs mennyezete, a tetőszerkezetig nyitott. 

kert.jpg

TOVÁBBI ÉPÍTMÉNYEK

A gazdasági épület mellett állt a WC [Heizl, Häuschen], mögötte a fatároló [Hujc-schupn, Holzschuppen], mellette a két disznóól [Saustoj, Saustall] és a kibetonozott trágyadomb [Misthaufen]. Mindez ma már nem látható, mert a szomszédnak eladott telekrészen álltak.

KÚT
[PRUNNE, BRUNNEN]

A tulajdonosok a ház felépülése után vizet a Szent Imre herceg (ma Dózsa György) utca végén levő Schäffer kocsma (ma Művelődési Ház) melletti Pitz családtól hoztak. Ezt elunván a kert végében az akkori telekszomszéddal (ma Ady Endre u. 2.), a Ritter családdal közösen kutat ástak. 22 méter mélységben találtak ivóvizet. A két család a kutat közösen használta.

PINCE
[KHÖLE, KELLER]

A régi pince a lakóház mellett az utca alá nyúlt be. 1940-ben a „forgalom növekedésével” beszakadással fenyegetett, ezért gondosan betemették. Helyette a kert végében a disznóólak magasságában újat építettek. A téglával kirakott pincébe 21 lépcső vezetett le, és hosszan, a lakóház közepéig nyúlt előre. A lépcsők mellett korlát volt, ezen a kislányok szívesen csúsztak le a másfél emeletnyi mélységbe. A pincében bort tároltak, és homokba ásva zöldséget.

SZÉNAKAZAL
[HEISTOCK, HEUSTOCK]

Az istállóval szemben állt a kertben a szalmakazal. Alulra tették a szénát, rá a szalmát.

KERT
[KOATN, GARTEN]

A házzal szemben, az udvar túloldalán volt a konyhakert, ezt kerítés választotta el a kocsi szélességű udvartól. Itt sárgarépa, fehérrépa, hagyma, tök, paprika, paradicsom, uborka, zeller, petrezselyem termett. Volt alma-, sárgabarack-, ringló- és birsalmafa, továbbá három körtefa. Ezen felül sokszínű dália virágzott a kertben.

KERÍTÉS
[ZAUN, ZAUN]

Az utcai kerítés pillérei mészkőből készültek és a gömbformájú díszítőelemek itt-ott még megvannak. A kerítés eredetileg dróthálóból volt, ezt később fára cserélték.

AZ ÉPÜLET

Az utca felől nézve a ház a telek jobb oldalán áll, középen van az udvar, balra volt a fakerítéssel elválasztott konyhakert. A ház első része a lakóház, tégla és vályog keverékéből épült. A ház folytatásában találhatók a gazdasági épületek: nyári konyha, istálló, pajta. Az egyéb gazdasági épületek, mint a disznóól és a fatároló, a telek hátsó részének 2001-ben történt eladását követően lebontásra kerültek. A lakóház és a gazdasági épület is rendelkezik padlással, ezeket tűzfal választja el egymástól. A ház érdekessége, hogy a lakóépületet úgy építették, hogy két sor tégla után egy sor vályog következett. A gazdasági épületnél egy sor tégla után két sor vályogtégla következett.

m1.jpg

A LAKÓHÁZ

A lakóház 19,69 m x 6,68 m alapterületű, két bejárata van. Mindkettő a gangról nyílik dupla ajtóval. Az első bejárat az előszobába vezet, innen jobbra az utcai szobába, balra a hátsó szobába lehet eljutni. A konyhába, vagy a hátsó szobából, vagy a gangról nyíló hátsó bejáraton keresztül lehet bemenni. A spájzba, melynek légterébe benyúlik a gangról induló padlásfeljáró a konyhából mehetünk. A padlás egy légterű. A ház nincs alápincézve.

haz5.png

Az alábbi leírás a ház 1940-es évek eleji berendezését adja vissza, Horváth Károlyné, Rózsi néni visszaemlékezései alapján. A bútorok többségét: a székeket, az asztalokat, a ruhásszekrényeket, a komódot és a konyhakredencet Jánosi József solymári asztalosmester készítette.

GANG
[KAUNG, GANG]

 A gang vagy folyosó, 19 méter hosszú. Az ablakok alsó vonala alatt egyszínű világoszöld volt a lábazat, e vonal fölött fehér alapon hengerelt mintázat volt látható. Az ablakkeretek világos zöldek voltak, az ablakszárnyak fehérre voltak festve.

ELSŐ SZOBA
[FÉDRI STUMM, VORDERE STUBE]

Ez a szoba volt általában a tisztaszoba, amit csak ünnepnapokon használtak. A tulajdonosok azonban, talán a jómód jeleként, szülői hálószobaként használták. Belépve a baloldali falnál hosszanti elrendezéssel két sváb ágy állt, dunyhák és párnák toronyba rakva. Az ágy előtt egy asztal volt, négy tonett székkel. Az utcai oldal két ablaka között kis kétajtós szekrény állt, rajta csipketerítő, Jézus szobor és két gyertyatartó. A déli oldalon a gangra néző ablak mellett ruhásszekrény, a bejárattól jobbra egy másik ruhásszekrény állt.

ELŐSZOBA
[FOAZIMME, VORZIMMER]

A gangról nyíló bejárattól balra ruhásszekrény állt, a vele szemben levő falnál fehér polcos nyitott szekrényke. A polcokat horgolt csipke díszítette, rajta az ünnepi edények voltak: tálak, tányérok, poharak, bögrék.

HÁTSÓ SZOBA
[HINDRI STUMM, HINTERE ZIMMER]

Ebben a szobában lakott a két kislány. Az előszobából belépve balra egy négy fiókos, körtefából készített komód [Schublód] állt, ebben tartották a lányok fehérneműit, kötényeit. A gangra néző két ablak előtt hosszú pad és asztal állt. Az ablakkal szemben levő falnál két ágy hosszanti elrendezéssel, a konyha felőli fal előtt cserépkályha volt. A cserépkályha nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, így 1942-ben Solymos bácsi (a falu kályhakészítője) lebontotta és egy „folytonégő” vaskályhát készített. Ezt reggel jól megrakták, lassan égett le és folyamatosan adta a meleget. Főleg fával tüzeltek. A kályha melletti ajtó a konyhába vezet.

KONYHA
[KUHL, KÜCHE]

Burkolata fapadló, ez meglehetősen szokatlan. Három ajtaja van: az egyik a gyerekszobába, a másik a gangra nyílik, a harmadik a spájzba vezet. A gangról bejövet a baloldali falon gangra nyíló ablak található, előtte asztal paddal, két hokedlivel, sámlival és kisszékkel állt. A pad mellett volt a spájz ajtaja, ezen túl a sarokban állt a konyhakredenc. A bejárattal szemben levő falnál, a tűzhely [Sparhelt]. A bejárattól jobbra vizespad [Wossepaung], vödörrel és lavórral.

SPÁJZ
[SPEIZ, SPEISEKAMMER]

A spájzba belépve jobbra a földtől a mennyezetig polcrendszer volt, ott sorakoztak a befőttek és a zsíros bödönök. A padlásfeljáró lépcsője a spájzon át visz felfelé. A lépcső mellett egy kisablak nyílott a gangra. A lépcső hátoldalát fa borítja, ez szigetel, és távol tartja a port. A lépcső alatt állt a mángorló. A padlásra a gangról lehet felmenni.

PADLÁS
[PAU, DACHBODEN]

A főépület száraz padlásán szárították a ruhákat, és itt tárolták a kukoricát is.

m2.jpg

A GAZDASÁGI ÉPÜLET

A gazdasági épületrész másfél méterrel keskenyebb a lakóháznál. A lakóházat a gazdasági épülettől tűzfal különíti el.

haz8.jpg

NYÁRI KONYHA, MŰHELY
[SUMMEKUHL, SOMMERKÜCHE], [WEIKSTOTT, WERKSTADT]

A gazdasági épületrész első ajtaja a nyári konyhába vezet. A nyári konyhára azért volt szükség, hogy a nyári hónapokban ne kelljen begyújtani a benti konyhában, tehát hűvös maradjon a ház. Egyben itt végezték a nagy teret igénylő munkákat, ez volt a nyári befőzések és savanyítások helyszíne. Itt nem volt baj, ha lecsöppent a zsír, vagy kifutott a tej. Télen disznóvágáskor használták.

A nyári konyha ajtókeretén derékmagasságú, máig meglévő kihajtható rács akadályozta meg, hogy a baromfi és a cica be tudjon menni. A bejárattól balra állt a kád, melyben szombatonként meg tudott fürdeni a család. Vizet üstben melegítettek. A kád nem a szokásos fémlemezből készült, hanem fából. A használt fürdővizet nem kimerték, hanem slauchon keresztül az udvarra vezették. A 30-as években Solymáron ez nagyon modern megoldásnak számított.

A kád mellett állt a kis gyalupad, alatta polcokon a szerszámok. Posovszky Márton itt végezte a kézi famunkákat. Beszerezte a kor legmodernebb szerszámait, s gondosan tárolta és ápolta ezeket. A ház homlokzatán máig meglévő díszítőelemeket ebben a műhelysarokban készítette két évnél is több munkával. A gyalupad és a sarokban levő falazott kályha között régi konyhaszekrény állt, elválasztva a műhelysarkot a főzősaroktól. A kályha mellett állt az üst, itt végezték a nagymosásokat is.

ISTÁLLÓ
[STOJ, STALL]

A következő ajtó az istállóba vezet, ennek téglával kirakott kis boltíves ablaka van. A családnak két tehene, olykor egy-egy borja és egy lova volt.

PAJTA, PADLÁS
[SCHUPFNI, SCHEUNE], [PAU, DACHBODEN]

A pajta széles bejárata nyáron nyitott volt, télen ponyvával elzárták. A bejárattól balra volt az emeletes tyúkól. A ház gazdája ácsolta, fent laktak a tyúkok, lent a kacsák.

A gumikerekes lovas kocsi [Federwong] a pajta közepén állt. A pajta falára a lószerszámokat és a nagyobb mezőgazdasági kéziszerszámokat akasztották fel, itt tárolták a répadarálót, a szőlődarálót, a szőlőprést, az ekéket, a kapálógépet. A bejárattól jobbra létra vitt az istálló és a nyári konyha feletti padlástérbe, ahol a lucernát és a szénát tárolták a szárazságot igénylő kukorica kivételével. A pajtának nincs mennyezete, a tetőszerkezetig nyitott. 

kert.jpg

TOVÁBBI ÉPÍTMÉNYEK

A gazdasági épület mellett állt a WC [Heizl, Häuschen], mögötte a fatároló [Hujc-schupn, Holzschuppen], mellette a két disznóól [Saustoj, Saustall] és a kibetonozott trágyadomb [Misthaufen]. Mindez ma már nem látható, mert a szomszédnak eladott telekrészen álltak.

KÚT
[PRUNNE, BRUNNEN]

A tulajdonosok a ház felépülése után vizet a Szent Imre herceg (ma Dózsa György) utca végén levő Schäffer kocsma (ma Művelődési Ház) melletti Pitz családtól hoztak. Ezt elunván a kert végében az akkori telekszomszéddal (ma Ady Endre u. 2.), a Ritter családdal közösen kutat ástak. 22 méter mélységben találtak ivóvizet. A két család a kutat közösen használta.

PINCE
[KHÖLE, KELLER]

A régi pince a lakóház mellett az utca alá nyúlt be. 1940-ben a „forgalom növekedésével” beszakadással fenyegetett, ezért gondosan betemették. Helyette a kert végében a disznóólak magasságában újat építettek. A téglával kirakott pincébe 21 lépcső vezetett le, és hosszan, a lakóház közepéig nyúlt előre. A lépcsők mellett korlát volt, ezen a kislányok szívesen csúsztak le a másfél emeletnyi mélységbe. A pincében bort tároltak, és homokba ásva zöldséget.

SZÉNAKAZAL
[HEISTOCK, HEUSTOCK]

Az istállóval szemben állt a kertben a szalmakazal. Alulra tették a szénát, rá a szalmát.

KERT
[KOATN, GARTEN]

A házzal szemben, az udvar túloldalán volt a konyhakert, ezt kerítés választotta el a kocsi szélességű udvartól. Itt sárgarépa, fehérrépa, hagyma, tök, paprika, paradicsom, uborka, zeller, petrezselyem termett. Volt alma-, sárgabarack-, ringló- és birsalmafa, továbbá három körtefa. Ezen felül sokszínű dália virágzott a kertben.

KERÍTÉS
[ZAUN, ZAUN]

Az utcai kerítés pillérei mészkőből készültek és a gömbformájú díszítőelemek itt-ott még megvannak. A kerítés eredetileg dróthálóból volt, ezt később fára cserélték.

 


facebookyoutubeemail