Polgármester a Sütőklubban – Amit a szilváról tudni érdemes (Recepttel!)

2018-10-04 10:29:05

sütiklub1.jpg

Dr. Szente Kálmán polgármester és Miháldy Kinga dietetikus

A Svábházban működő Sütőklub összejövetelein a sütésen kívül górcső alá veszünk egy-egy gyümölcsöt, annak szervezetünkre gyakorolt hatásáról beszélünk, vagy befőzési-, tartósítási-, élelmiszerbiztonsági technikákról tájékozódunk. Ezekre az alkalmakra meghívunk egy-egy vendéget, aki szakmáját tekintve többet tud nekünk mondani, mint a Google. A legutóbbi klubnap témája a szilva volt. Szerettünk volna mindent megtudni erről a gyümölcsről, ezért meghívtuk dr. Szente Kálmán polgármestert, agrármérnököt és Miháldy Kinga dietetikust.

A XIX. század vége felé – a filoxéra pusztítása után – a solymári svábok csak földterületeik egyötödét telepítették újra szőlővel, a fennmaradó részekre gyümölcsfákat ültettek. A gyümölcstermesztés a családok megélhetésének egyik forrása lett. Igyekeztek sokféle gyümölcsöt termeszteni, hogy minden évszakban legyen a családnak bevétele. A gyümölcsöt a budapesti piacokra vitték eladásra. Tavasszal érett a korai cseresznye, majd azt követte a híres solymári gömbölyű, utána a földi eper, a meggy, a ribizli, a málna, a sárgabarack, az őszibarack, az egres, a körte, az alma, a szilva, a szőlő, a birsalma, a dió, a mandula, a naspolya, és végül késő ősszel a hecsedli érett meg – tudtuk meg a polgármestertől.

„Minden ház udvarán volt szilvafa: lédús, aprószemű, gömbölyű, kásás ízű, magvaváló sok-sok fajta. A szilvát elsősorban a piacra vitték, a rosszabb minőségűből lekvárt és pálinkát főztek. Magyarországon minden lakosra négy szilvafa jutott akkoriban, ma már csak kettő. Solymáron már kettő se! A gyümölcsfákkal tarkított udvarokat felváltotta az angolgyep, a tujasor és a fenyőfa. Kár” – vélekedett dr. Szente Kálmán.

A szilva jótékony hatásáról Miháldy Kinga dietetikus beszélt. – A zamatos, húsos, lédús szilva kalóriaszegény, nem tartalmaz telített zsírokat, ám vitaminokban, ásványokban és más összetevőkben igen gazdag gyümölcs.” – A beszélgetés néhány szilvafajta megkóstolásával folytatódott.

sütiklub2.jpg

A háziasszonyok szilvás süteményei között több tucat lepényfajtát ismerünk: van borított, borzas, gyors, francia és bajor szilváslepény. Bonivártné Dauner Ági az alábbi lepényreceptet osztotta meg velünk.

Hozzávalók:

  • 40 dkg liszt
  • 2 tojás
  • 10 dkg kacsazsír
  • 5 dkg cukor
  • 15 g friss élesztő
  • 3,5 dl tej
  • egy csipet só
  • 40 dkg felezett szilva
  • ízlés szerint fahéj
  • barna kristálycukor a szilvára szórva

Elkészítése:

  1. Az élesztőt egy pici langyos tejjel és egy kávéskanál cukorral felfuttatjuk.
  2. Hozzáadjuk a lisztet, a tojás sárgáját, a maradék tejet, a cukrot és a kacsazsírt, majd jól összegyúrjuk.
  3. A tojás fehérjét kemény habbá verjük, és a tésztához adjuk.
  4. Galuskaszerű, lágy tésztát kell kapnunk.
  5. Letakarva, meleg helyen 40 percig kelesztjük.
  6. A kelesztés után sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük, lisztes kézzel elegyengetjük, nem kell nyújtani!
  7. A tészta tetejére rátesszük a félbevágott szilvákat, és cukros fahéjjal megszórjuk.
  8. Villanytűzhelyen alsó-felső sütéssel 200 fokon 40 percig sütjük.
  9. Pirított dióval vagy mandulaforgáccsal díszítjük.

A következő alkalommal – október 11-én, csütörtökön, este 6 órától – a Rákóczi túrós történetével foglalkozunk. Hiszen talán nem mindenki tudja, hogy a sütemény névadója nem a fejedelem Rákóczi Ferenc, hanem Rákóczi János, a Dombóvár közelében fekvő Felsőleperden született cukrász és mesterszakács.

Hartmann Hellebrandt Hilda


vissza

facebookyoutubeemail