A BOR FILOZÓFIÁJA – Hamvastól Hamvasig a művelődési házban

Valóban szükséges filozófiát „gyártani” a jó borhoz? Talán elegendő, ha az alapvető kérdések – mit, mikor, hogyan és hol igyak – megválaszolásához Hamvas Béla és Márai Sándor bölcs életszemléletét hívjuk segítségül, költők megzenésített bordalainak társaságában.

a bor.jpg

Április 14-én, szombaton este erre teszünk kísérletet a művelődési házban, segítségül hívva Huzella Pétert és Rátóti Zoltánt, akik Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály, Márai Sándor, Zalán Tibor énekelt verseit, valamint népdalokat, kocsmadalokat és diákdalokat mutatnak be az est során, miközben a közönség a Hamvas pincészet borait kóstolhatja.

A borkóstolás alapjai a lehető leghétköznapibbak, mindannyian gyakoroljuk kisgyerekkorunk óta, hiszen minden étel és ital elfogyasztása kóstolás is egyben.

A borkóstolás voltaképpen nem szól másról, mint ama odafigyelésre és tiszteletre érdemes folyadék elfogyasztásáról, amelyre lenyelés előtt az átlagosnál több figyelmet fordítunk. A jó és a rossz bor megkülönböztetése egy kis idő után semmivel sem nehezebb, mint például a frissen facsart narancslé és a vízzel hígított áruházi „gyümölcslé” közötti ordító különbség felismerése.

Először a színt, a tisztaságot, a bor mozgását kell szemrevételezni. A komoly nedűk komótosan forognak a pohárban, mozgásuk szinte „olajos”. Lecsurogva a pohár belső falán lassú, hosszú lábakat, „templomablakokat” rajzolnak.

Az illat esetében az intenzitás és a minőség is fontos. A fiatal, egyszerűbb borok illata nem ritkán szinte harsány, túláradó. A komoly példányok illata esetleg zárkózott, felbontás után alig érződik. Az idősebb borokat ezért (is) kell egy vagy akár több órán keresztül a palackból kitöltve szellőztetni (dekantálni) kóstolás előtt.

Az illatok és az ízek érzékelése során gyakran mutatkoznak ismerős jegyek, például alma, körte, málna, meggy, virágok illata, keserű mandula, hús, bőr, fűszerek. A borban érzett illatok és ízek csak hasonlítanak, emlékeztetnek ezekre. A borkóstolás lényege nem az, hogy minél több ilyen hasonlóságot ismerjünk fel, bár kellemes ez is. Sokkal fontosabb a bor harmóniájának, egyensúlyának keresése. Ez alatt a fő alkotórészek, a savak, az alkohol és – ha van – a cukor kiegyensúlyozottságát értjük. Másik fontos szempont, hogy mennyire kifejező a bor. Mutat-e valamit abból a tájból, ahol termett, és azokból a fajtából, vagy házasítás esetén fajtákból, amelyek alkotják.

Az április 14-én, szombaton este 8 órakor kezdődő programra a belépő 1 500 Ft-ba kerül, mely magában foglalja a borkóstoló és borkorcsolya árát is. A belépőjegy egyben tombola is, mellyel az est folyamán a kóstoltatott fajtákból egy-egy üveg bort sorsolunk ki.

A kóstoló borai:

  • Rozé 2016 (kékfrankos, cabernet sauvignon),
  • Solymári fűszeres 2016 (cserszegi fűszeres, ezerfürtű, saszla),
  • Sólyomvér 2016 (kékfrankos, cabernet sauvignon, oportó, alicante – 18 hónapig hordóban érlelt, bikavér jellegű bor).

(Kovács András István: A borkóstolás művészete – érthetően c. írásának felhasználásával)


vissza

facebookyoutubeemail